Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

Isten jelenléte

 

Jézusom, ma másként szeretnék Veled lenni.Általában kérni szoktam.Most meg csak itt vagyok a jelenlétedben.Add, hogy szívem válaszoljon Szeretetedre.
Szabadság

 

Add, Uram, kegyelmedet, hogy megszabaduljak világi dolgaink szemetétől.
Segíts, hogy ne kapjon el a meggazdagodás gépszíja.
Tartsd szabadon szívemet és elmémet, hogy Téged szolgáljalak és szeresselek.

 

Szerető figyelmesség

 

Isten szerető jelenlétében legombolyítom képzeletben az elmúlt napot, visszatekintve sorban mindenre. Hálásan begyűjtöm azt, ami jó volt és ragyogó, és odafigyelek az árnyakra, az üzenetre, amit hordoznak, gyógyulást, bátorságot, megbocsátást kérek a feldolgozásukhoz.

 

Isten igéje

 

Lk 2, 22-40

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg meg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták Szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség népednek, Izraelnek. 
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!” Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már, napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltására vártak.
Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött, eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.

 

Gondolatok a mai olvasmányhoz

 

• Mikor Jézust bemutatják a templomban, József és Mária a "szegények áldozatát" ajánlja fel: két galambfiókát. A gazdagabbak bárányt áldoztak. A kis család találkozott Simeonnal, a messiásvárók közül való zsidó férfival, aki imádságos lélekkel és csendes éberségben várakozott, hogy Isten eljöjjön népéhez. Nem diadalmas hadvezérre várt. Imámban csatlakozom Máriához, és hallgatom Simeon kedves és mélyértelmű üzenetét.
• A modern elme számára furcsa fogalom a "megtisztulás". Az izraelita gondolkodás szerint bizonyos profán és szent dolgok, mint például a szülés, titokzatos tulajdonságokkal bírnak, és ezt kisugározzák mindenkire, aki kapcsolatba kerül velük, ezzel elkülönítve őket a közönséges emberektől. "Meg kellett tisztulniuk", hogy visszatérhessenek hétköznapi világukba, mindennapi tevékenységeikhez. Habár ez a mentalitás primitív hozzáállást tükröz, a tisztulást körülvevő szabályok elhatárolták az izraelitákat a környező népektől, és erősítették önazonosságukat.
• Elmélkedem a bemutatás történetéről, és hagyom, hogy Isten szóljon hozzám, főként Simeon szavain keresztül.

Párbeszéd

 

Jézus, Te mindig szívesen láttad a gyermekeket, amikor a földön jártál. Tanítsd meg, hogyan bízzam Benned gyermeki egyszerűséggel. Hogyan éljek abban a tudatban, hogy sosem fogsz elhagyni.

 

Befejezés

 

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek, 
Miképpen kezdetben,
most és mindenkor,
és mindörökkön örökké.