Advent 2. hete hétfő

Isten jelenléte

Jelen lenni azt jelenti, hogy akként jövök, amint vagyok, és megnyílok a másik előtt.
Abban a pillanatban, amikor ideértem, Isten jelen volt, már várt engem.
Isten mindig előttem érkezik, jobban vágyik a velem való találkozásra,
mint a legjobb barátom.
Időt szánok rá, hogy köszöntsem szerető Istenemet.

Szabadság

Kérem a kegyelmet, hogy el tudjam ereszteni azt, ami foglalkoztat, és nyitott szívvel fogadjam Isten kéréseit. Hagyjam, hogy szerető Teremtőm formáljon és vezessen.

Szerető figyelmesség

Jézusom, eszembe jut szenvedésed a Getszemáne kertben.
Hányszor válaszoltál kiáltásomra, mikor szenvedésemben Hozzád fordultam!
Add, hogy mindig segítsek, mikor megkérnek rá.

Isten igéje

Lk 5, 17-26

Egy napon, amikor tanított, farizeusok és törvénytudók is ültek ott, akik Galilea és Júdea különféle falvaiból és Jeruzsálemből jöttek. Az Úr ereje gyógyításra ösztönözte. És íme, hordágyon férfiak hoztak egy béna embert. Megpróbálkoztak bejutni, hogy eléje tegyék, de akkora volt a tömeg, hogy nem találtak utat. Ezért a cseréptetőn át bocsátották le ágyastul középre, Jézus elé. Hitük láttán így szólt: „Ember, bűneid bocsánatot nyertek.” Erre az írástudók és a farizeusok azt gondolták magukban és mondták: „Ki ez, hogy így mer káromkodni? Ki más bocsáthatja meg a bűnöket, mint az Isten?” Jézus belelátott gondolataikba, így szólt hát hozzájuk: „Miféle gondolatokat forgattok magatokban? Mi könnyebb? Ezt mondani: Bűneid bocsánatot nyertek – vagy: Kelj fel és járj? De tudjátok meg, hogy az Emberfiának igenis van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani!” Ezzel a bénához fordult: „Mondom neked, kelj fel, fogd ágyadat és menj haza!” A szemük láttára rögtön fölkelt, fogta az ágyát, amelyen feküdt, és az Istent dicsőítve hazament. Mindnyájukat ámulat fogta el, magasztalták az Istent, és félelemmel eltelve mondották: „Ma csoda dolgoknak voltunk a tanúi.”

Gondolatok a mai olvasmányhoz

• A beteg nem a kórházfolyosón várakozik hordágyon, ahogy az manapság gyakran előfordul, hanem a tetőn keresztül eresztik le a magatehetetlen béna embert.
• Uram, te nem akarod, hogy magatehetetlenek, bénák legyünk, vagy mindenben másokra szoruljunk. Erőt adsz, ösztönzöl, azt mondod, hogy keljünk fel, fogjuk ágyunkat és járjunk. Életet adsz, teljesebbet, mint korábban volt. Nincs idő az önsajnálatra vagy színlelt gyámoltalanságra.
• Egyedül Isten bocsáthatja meg a bűnöket. Ezért gondolták az írástudók és farizeusok, hogy Jézus káromkodik. Nem tévedtek Jézus jelentőségének megítélésében: Isten erejét használta gyógyításra és a bűnök megbocsátására saját szavai és tettei által.

Párbeszéd

Nem mindig jönnek könnyen a szavak, Uram.
Nézz a szívembe, látni fogod a békesség utáni vágyódást.
Vigyázz rám, Uram.
Tudom, hogy mindig mellettem vagy.

Befejezés

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben, most és mindenkor, és mindörökkön örökké.