Évközi 33. hét szerda

Isten jelenléte

Tudatosítom, hogy a jelenlétedben vagyok, Uram.
Menedéket keresek szerető szívedben.
Mikor gyönge vagyok, Te vagy az Erősségem.
Mikor szomorú vagyok, Te vagy a Vigasztalóm.

Szabadság

"Szabad vagyok." Ahogy így leírva nézem e szavakat, úgy érzem, repes a lelkem.  Igen, csodálatos a szabadság élménye. Köszönöm, Istenem.

Szerető figyelmesség

Isten szerető jelenlétében visszatekintek az elmúlt napra.
A jelen pillanattal kezdem, és haladok visszafelé percről percre.
Hálás szívvel összegyűjtök minden jót, minden fényt.
Megállok a homályos dolgok mellett, és figyelem, mit akarnak mondani nekem.
Gyógyulásért, bátorságért imádkozom, vagy bocsánatot kérek.

Isten igéje

Lk 19,11-28

Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik: „Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját. Tíz mínát adott nekik, és így szólt: »Kereskedjetek vele, míg vissza nem térek!« Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek utána, és tiltakoztak: »Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!« Az előkelő ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele. Előlépett az első, és így szólt: »Uram, mínád tíz mínát hozott.« Erre azt mondta neki: »Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges voltál, tíz város kormányzását bízom rád.«
Jött a másik szolga, és így szólt: »Uram, mínád öt mínát hozott.« Ennek azt mondta: »Te öt város kormányzója leszel.«
Jött a harmadik, és így szólt: »Uram, itt a mínád. Kendőbe kötve elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy: felveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem is vetettél.«
Ezt így büntette meg: »A magad szavával ítéllek el, haszontalan szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem adtad pénzemet a pénzváltóknak, hogy hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza?« Aztán a körülállókhoz fordult: »Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van!« Azok megjegyezték: »Uram, hiszen már van tíz mínája.«
De ő így válaszolt: »Mondom nektek: Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék. Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek, hozzátok ide, és öljétek meg szemem láttára!«”
E szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.

Gondolatok a mai olvasmányhoz

• Ebben az evangéliumi szakaszban Jézus a talentumokról beszél. Mind kaptunk talentumokat. Ha bölcsen használjuk képességeinket a magunk és mások javára, növekedni és virágozni fogunk. Ha viszont elhanyagoljuk, nem használjuk őket, megrekedünk, leállunk. A dolgok rendjéhez tartozik a növekedés, a fejlődés, s mialatt ezt tesszük, megnyitjuk elménket és szívünket mindannak a jónak, amit Isten nekünk szán.

Párbeszéd

Nem mindig jönnek könnyen a szavak, Uram.
Nézz a szívembe, látni fogod a békesség utáni vágyódást.
Vigyázz rám, Uram.
Tudom, hogy mindig mellettem vagy.

Befejezés

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek,
miképpen kezdetben, most és mindenkor, és mindörökkön örökké.