Számos végidőjóslat létezik, de az utóbbi száz évben – egészen pontosan a 19. századtól a 20. század második feléig – Jehova tanúi hirdették a leghangosabban a világ végének idejét – mondta dr. Németh Norbert, a Savaria Egyetemi Központ Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség vezetője hétfő esti, teltházas Mégsem lesz világvége 2012-ben? című előadásán. Ők először 1874-ben adták meg a végidőt: 1914-re prognosztizálták.

Miután akkor „csupán” az első világháború kezdődött el, a jóslat úgy módosult, hogy ez az év a vég kezdete, az újabb időpont pedig 1918. Aztán következett 1920, 1925, nagyobb kihagyás után pedig 1975. Jehova tanúi ezt követően sokkal visszafogottabbakká váltak, olyannyira, hogy például 2000-et számukra jelentéktelen évnek minősítették.

Nostradamus jóslatai is hagynak kívánnivalót maguk után: II. Henrik és IX. Károly – orvos foglalkozású – tanácsadója meglehetősen rossz hatásfokkal jövendölt. Ugyan II. Henrik és saját halálának körülményei jövendöléseiből kiolvashatók, ám későbbi jóslatai bizonytalanok. Nostradamus világvége-próféciáinak egy másik jóslata, amely 2038-ra teszi az időpontot, így szól: „Amikor Szent György keresztre feszíti Istent, / Márk feltámasztja, / és Szent János hordozza, / akkor eljön a világ vége.” Ez azt jelenti, hogy abban az évben nagypéntek április 23-ára, Szent György napjára esik majd, a húsvét 25-ére (Szent Márk napja), a mennybemenetel és a pünkösd pedig júniusban lesz (ebben a hónapban van Keresztelő János ünnepe). Azonban Nostradamus kora óta ilyen év már volt 1666-ban, 1734-ben, 1886-ban és 1946-ban. 2038 után leghamarabb 2190-ben lesz.

Híresek Szent Malakiás próféciái, amelyek szerint a 12. századtól 111 pápa követi egymást, az utolsó II. Péter lesz, akinek pápasága idején jön el a Róma pusztulása és ezzel a világ vége. A jóslat azért időszerű, mert II. János Pál a 110., XVI. Benedek a 111. pápa (a próféciák számsorában az ellenpápákkal is kalkuláltak, ami köztudott, hogy az egyházban nem számít). Csakhogy e próféciákban 1590-ig precíz a pápák leírása, míg később az egyházfők mind kevésbé felismerhetők, ami kutatások alapján azt valószínűsíti, hogy az 1595-ben nyomtatásban kiadott lista nem négyszáz évvel korábbról származik.

Roland Emmerich 2012 című katasztrófafilmje alapjául szolgáló december 21-i világvége-dátumot a maja időszámítás alapján határozták meg. Dr. Németh Norbert felhívta a hallgatóság figyelmét: a világvége csak a zsidó–keresztény kultúrában értelmezhető, hiszen a keleti gondolkodásban sem és a maja kultúrában sem ismert a lineáris időszámítás, hanem ciklikusan, az örök visszatérés mítoszaként élik meg a történelmet. A maja időszámítás is természeti ciklusokon alapul. Ráadásul egyes források szerint 17, mások szerint 20 különböző maja naptár létezik, de a maja időszámítással kapcsolatban nem is lehet szó világvégről, csupán átalakulásról.

Az ökológiai katasztrófákkal összefüggő világvége-várásoknak sincs alapjuk: népességnövekedés helyett jelenleg Európában kevés a gyerek a bölcsődékben, az erdők eltűnése helyett kontinensünkön azok szaporodása figyelhető meg, a Földközi-tenger szintje apad, nem emelkedik, az emberek ahelyett, hogy rövidebb ideig élnének a világunkat érő káros környezeti hatások miatt, sosem éltek még olyan hosszú ideig, mint manapság, a globális felmelegedés okozta kiszáradás, elsivatagosodás sem jellemző világviszonylatban számottevő mértékben.

Természetesen a Biblia is ír a világvégéről, más-más képeket hozva, azt hol remegésnek, hol az ítélet napjának ábrázolva. A Szentírás a végidő jelének tekinti, ha az evangélium hirdetése az egész Földön megvalósul (létezik, de ez nem egyenlő az evangélium hívő befogadásával), az Antikrisztus eljövetelét (szinte minden évszázadban volt olyan időszak, amikor elnyomták a krisztushívőket; a 20. században több keresztény halt meg a hitéért, mint a korábbi tizenkilencben összesen), ezzel összefüggésben a hitehagyást, Illés és Hénok eljövetelét, akik nem láttak természetes halált, mert Isten elragadta őket a földről, a zsidók megtérését (a második világháború idején, amikor a római zsidó közösség vezetője megtért, sokan hitték ezt a világvég előjelének) és a természeti katasztrófákat (megtévesztő tud lenni, ha a média révén gyorsan eljutnak a hírek a világ legtávolabbi részeibe is, akkor pedig különösen, ha ezek torzulnak is).

Dr. Németh Norbert rámutatott: a Biblia nem közli a világvége idejét, hanem azt fogalmazza meg – például Máté Evangéliumában „Azt a napot és órát azonban nem tudja senki, az ég angyalai sem, a Fiú sem, csak az Atya.” (24,36) és Máté Evangéliuma „Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát!” (25,13) –, hogy nem a világvége napjának és órájának várása a fontos, hanem az, hogyan találja az embereket a végső idő. A tudatosan jelenben élés a legpraktikusabb tanács, amit hívő és nem hívő ember kaphat – zárta előadását az egyetemi lelkész.