Don Giussani a CL alapítója 1988-ban diákokkal beszélgetve „fújt riadót” és mondta ki: „Emberi vészhelyzet van!”, amely veszélyezteti a személy identitását és méltóságát, az embert magát.

A vészhelyzettel, szokásosabb nevén válsággal kapcsolatban többször elhangzott, amit Ferenc pápa május 18-án mondott: „Ez a krízis nem csupán gazdasági, vagy kulturális válság. Ez az ember válsága. Az ember az, aki válságban van!”

Az egy hetes program szentmisével kezdődött. Elöljáróban Emilia Guarnieri, a Meeting Alapítvány elnöke olvasta fel a Ferenc pápa üdvözletét és áldását közvetítő üzenetet, amelyet Tarcisio Bertone bíboros, államtitkár írt Rimini püspökének és a Meeting résztvevőinek. A Szentatya biztosítja a résztvevőket az imában való közelségéről és szeretetéről.

„Az „Emberi vészhelyzet”, amit az érdeklődés középpontjába állít az idei Meeting hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az embert visszaadjuk önmagának, hogy helyreállítsuk eredeti méltóságát.

Az ember mindig titok marad, nem redukálható bármiféle képre, amelyet a társadalom kialakít róla, vagy amelynek a világi hatalom alá akarja vetni. Az ember misztérium, a szabadság és a kegyelem, a szegénység és a nagyság titka.” A levél idézi Boldog II. János Pál pápa Redemptor Hominis enciklikáját: „Az Egyház útja az ember, és erre az útra épül minden más út, melyen az Egyháznak járnia kell.”

„ Az 'Emberi vészhelyzet' riadót jelent, hogy térjünk vissza Krisztushoz, hogy tanuljuk tőle a rólunk és a világról szóló igazságot, Ővele és Őbenne induljunk találkozni az emberekkel, főleg a szegényekkel… Létezik egy szellemi szegénység, amely a mai embert fojtogatja. Szegények vagyunk a szeretetben, ki vagyunk szomjazva az igazságra és az igazságosságra, Isten koldusai vagyunk, ahogyan Isten szolgája Don Giussani gyakran hangsúlyozta. A legnagyobb szegénység Krisztus hiánya, és amíg nem visszük az embereknek Jézust, addig túl keveset tettünk értük.”

A szentmise végén Emilia Guarnieri szót emelt a világban üldözött keresztények érdekében. „A Meeting szíve – fogalmazott az elnökasszony – hogy az egész Egyházzal együtt küzd a hitükért üldözött testvérekért.” Felhívást intézett a résztvevőkhöz, hogy írják alá azt a kezdeményezést, amely Ferenc pápa segélykiáltása nyomán indult el, s amelynek célja, hogy „kérje a nemzeti és nemzetközi szervezeteket, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy óvják, védelmezzék, és garantálják a keresztények életét a világban és hogy elismerjék alapvető jogaikat az igazság keresésében és a tanúságtételben, megakadályozva szabadságuk bármiféle korlátozását, ”

A Meeting vasárnap délutáni nyitótalálkozójának: „Az új világ szimfóniája – Egy egyesült Európa az Atlanti-óceántól az Uralig” díszvendége Enrico Letta olasz miniszterelnök. Először levetítették azt a videóbeszélgetést, amely Giorgio Napolitano köztársasági elnökkel készült, aki két éve részt vett a Meetingen és az olyan nagy hatást tett rá, hogy most is szólni akart a résztvevőkhöz.

Majd Giorgio Vittadini a Szubszidiaritás Alapítvány (Fondazione per la Sussidiarietà) elnöke ismertette az Európáról szóló kiállítás anyagát és létrejöttének körülményeit. Kiemelte: az európai egységtörekvések gyökere az emberről alkotott felfogás, az, hogy az ember nem elszigetelt egyén, hanem kapcsolatban élő, közösségi lény, aki elfogadja a különbözőségeket és vágyik a békés együttélésre.

A találkozó központi részét Letta miniszterelnök beszéde alkotta, aki többször utalt Napolitano elnök két évvel ezelőtti beszédére, amelyet történelminek nevezett. Hangsúlyozta: mind a belpolitikában, mind Európa közös ügyeiben fontos az igazsághoz való hűség, és a realizmus. „Értékeink, amelyek Európát alakították, a világ számára is hasznosak lehetnek. Nem kell, nem szabad saját indentitásunkat feladni.”

„A válságból való kilábaláshoz nem elég a szigor! A népek Európájára van szükség, amely konkrét válaszokat ad a személyek valós problémáira.” – mondta. Befejezésként két egyetemista tett fel kérdést az olasz kormányfőnek, Olaszország és Európa jövőjével, a személyes felelősséggel kapcsolatban.

Az első nap délutánján Örményország, a kereszténység bölcsője címmel beszélt hazája helyzetéről – többek között – Sarkis Ghazayan Örményország olaszországi nagykövete. Emlékeztetett rá, hogy a független Örmény Köztársaság 800 éven át utópia volt. Népe történetét egy folytonos emberi vészhelyzetnek nevezte, a Szovjetuniótól való függetlenség keresését és kiharcolását pedig az örmény újjászületésnek.

A Meetinget megnyitó szokásos nagy színielőadás Szent Ágoston Vallomások című művének színpadi adaptációja volt.

Varga János/Magyar Kurír