Nagyszülők búcsúja Mátraverebély-Szentkúton A Szent Anna és Szent Joachim ünnepéhez kapcsolódóan megrendezett nagybúcsúra mintegy ötezren gyűltek össze Mátraverebély-Szentkúton július 26-án. A nagyszülők zarándoklatának szentmiséjét Veres András szombathelyi megyéspüspök celebrálta a nemzeti kegyhely szabadtéri oltáránál.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise kezdetén Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató köszöntötte a népes zarándoksereget, külön kiemelve a nagyszülőket.

A misét bemutató Veres András megyéspüspök szentbeszédében rámutatott: Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária édesanyja különleges szerepet kapott Isten megváltó művében azáltal, hogy az Istenszülő a gondjaira lett bízva. Anna emberileg mindent megtett azért, hogy méltó legyen erre a hivatásra.

Isten a világba való lépés útjának az ember útját választotta, hogy kifejezze minden ember iránti szeretetét – hangsúlyozta a főpásztor, hozzátéve: Isten a természetbe írta az élet továbbadásának rendjét, azt, hogy a férfi és a nő kapcsolatából születik az ember, és semmilyen más kapcsolat nem alkalmas az élet továbbadására.

A hívőknek is tudatosítaniuk kell, hogy a természetellenes kapcsolat nem lehet azonos értékű a teremtő Isten által rendelt kapcsolattal. Isten a férfi és a nő kapcsolatát különleges ajándékokkal halmozta el, és szentségi rangra emelte a házasságot – fűzte hozzá Veres András.

Sok ember szenved attól, hogy nem tud a szüleire, nagyszüleire felnézni, mert a bűn, a gyengeség dominál az életükben. Milyen jó lenne pedig, ha Szent Joachimhoz és Szent Annához hasonlóan a mai nagyszülőkre is fel tudnának nézni az emberek – fogalmazott a szombathelyi megyéspüspök, aki szerint manapság felértékelődött minden ember életében a nagyszülők szerepe.

Bármennyire is ritkák ma a többgenerációs családok, a gyermekeknek ma is szükségük van a nagyszüleikkel való kapcsolatra. A nagyszülők jobban meg tudják adni azt az odafigyelést unokáiknak, amire a szülők nem mindig képesek, mert elrabolja őket a munka, és amit ők sem feltétlenül tudtak megadni egykor a saját gyermekeiknek. Különösen nagy szerepük lehet a nagyszülőknek abban, hogy unokáikat elvezessék Isten megismerésére és szeretetére. Semmit sem adtunk gyermekeinknek, unokáinknak, ha nem vezettük el őket erre a kettőre – mutatott rá az ünnepi szónok. – A hitre nevelés azonban csak akkor lehet eredményes, ha azt mi magunk is Isten szeretetében, örömmel éljük meg.

A szombathelyi megyéspüspök arra kérte a nagyszülőket, hogy a búcsút használják fel hitbéli elkötelezettségük megújítására. Szükséges, hogy felnőttként a hitünk is felnőtt legyen, hogy egyre növekedjünk a hitben is – buzdított. – A szentek nemcsak a bűnt, hanem az átlagkereszténységet is legyőzték magukban, hozzájuk hasonlóan mi se elégedjünk meg az átlagossal. A mai magyar társadalom megújulásához minél több, a hitét tudatosan megélő keresztényre, minél több szentéletű emberre van szükség.

A napi szentleckében Isten arra hívja a házasságban élőket, hogy a kegyelemben is legyenek társai egymásnak. Ehhez kapcsolódóan Veres András arra kérte a házaspárokat, legyen gondjuk a társuk hitbeli növekedésére, majd azért fohászkodott, hogy áldás legyen a nagyszülők lelki-szellemi örökségén, amelyet gyermekeikre, unokáikra hagynak.

A szentmise végén eucharisztikus körmenetre került sor a kálváriadombon, majd miután a menet a szabadtéri oltár elé visszatért, a koncelebráló papok külön áldásban részesítették a nagyszülőket.

Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató azzal bocsátotta el a szentmiséről a nagyszülőket, hogy jövőre hozzák magukkal az unokáikat is.

A nagyszülők búcsúja litániával zárult. A nap folyamán a gyónási lehetőség mellett arra is módjuk nyílt a zarándokoknak, hogy vért adjanak.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír