A katolikus egyház megkülönböztetett tisztelettel tekint Szűz Máriára, Isten anyjára. Ez a tisztelet megmutatkozik abban is, hogy az egyház az ünnepei sorába iktatta Mária életének minden jelentősebb állomását. Mária életének eseményeihez különböző főünnepek, ünnepek, emléknapok kapcsolódnak.

1. Szűz Mária, Isten anyja (jan. 1.), kötelező ünnep.

(XI. Pius 1931-ben az efezusi zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából vezette be újra Mária istenanyaságának régi ünnepét, és október 11-re helyezte. A II. Vatikáni Zsinatot követően került január 1-jére.)

2. Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony (aug. 15.), kötelező ünnep.

(Az V. századból származó jeruzsálemi olvasmányos könyv szerint ez a nap "Máriának, az Istenanyának a napja", majd úgy szerepel az iratokban mint Mária "mennyei születésnapja", illetve "elszenderülésének" ünnepe. Rómában a VII. század közepén aug. 15-én "Mária égi születésnapját" ünnepelték, ez a nap lett "Mária mennybevétele". Hittételként XII. Pius pápa 1950. nov. 1-jén hirdette ki, hogy a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvitetett a mennyei dicsőségbe.)

3. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpatrónája (okt. 8.).

(Első királyunk, Szent István halála előtt az országot Szűz Mária oltalmába helyezte, amiről népünk története során mindig megemlékezett. A millennium alkalmából, 1896-ban, XIII. Leó pápa okt. 8-ra engedélyezte ennek ünnepét. Ma főünnep, egyben a római Szent Péter-bazilikában lévő Magyarok Nagyasszonya-kápolna felszentelésének (1980) évfordulója.

4. A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (dec. 8.), erdélyi egyházmegyékben kötelező ünnep.

(Annak ünneplése, hogy Mária fogantatásának első pillanatától kezdve mentes volt az áteredő bűntől és következményeitől. Az ünnep első nyoma a VIII. századból "Mária fogantatása" néven ismert. A XII. századben egész Európában elterjedt, majd IV. Sixtus pápa 1477-ben felvette a római egyház ünnepei közé. IX. Pius pápa 1854. dec. 8-án kihirdette a "Szeplőtelen Fogantatás" dogmáját.

1. Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony) (júl. 2.)

2. Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) (szept. 8.)

(Eredete valószínűleg a jeruzsálemi Szent Anna-templom szentelési napjához kötődik, melyet Mária szülőháza helyén építettek az V. században.)

1. A lourdes-i Boldogságos Szűz Mária (febr. 11.)
2. Szűz Mária, a keresztények segítsége (máj. 24.)
3. Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve (Pünkösd utáni második vasárnap utáni szombat)
4. Kármel-hegyi Boldogasszony (júl.16.)
5. Szűz Mária római főtemplomának felszentelése, Havas Boldogasszony (aug. 5.)
6. Boldogságos Szűz Mária Királynő (aug. 22.)
7. Szűz Mária szent neve (szept. 12.)
8. A fájdalmas Szűzanya (szept. 15.)
9. Rózsafüzér Királynője (okt. 7.)