Benned találkozik
az Ég kegyelme és
a Föld nyomora.
Mienk vagy,
de rajtad kívül
mindnyájan bűnösök vagyunk,
és az Istené vagy,
méghozzá anyai hatalmad van rajta.
Imádkozz hát!”
Értünk.
Ámen.
(Belon Gellért)

Kemény üldözés tört Írországra 17. században: a katolikus hívekre és különösen főpásztoraikra. A mindhalálig hűséges ír katolikusoktól a hitújítás korával egyidőben, angolok hódítottak el területeket. Az elnyomás fokozódott a polgári forradalom alatt. Cromwell Olivér 1649 Nagyboldogasszony napján azzal a szándékkal kötött ki Írhon partjain, hogy kiirtsa az országból "az istenkáromló misehallgatókat". Ez a mondás is tőle ered: "Az írek menjenek a pokolba vagy Connaughtba!" (=az ország nyugati tartománya). Fanatikus hadseregével egymás után vette be az ír városokat és több esetben esküje megszegésével leölette a város lakóit. Még a templomok oltárain is gyilkoltatott. "Életünket elveheted, de hitünket és üdvösségünket el nem veszed!" kiáltották pl. Wexefordban a védtelen katolikus nők.

Az angol polgári forradalmi csapatok hamarosan elérték Clonfert-et, a Mária-képet később Győrbe menekítő Walter Lynch püspök székhelyét. Lynch ekkor szülővárosába, Galway-ba távozott. Csakhogy az előnyomulás nem állott meg és Galway is elesett 1652-ben. A püspök erre néhány társával az Atlanti-óceán szigetére, Inisbofin-ra menekült. Iszonyatos nélkülözésben volt részük, de itt sem maradhattak sokáig: 1653-ban ezt a szigetet is elfoglalták. A menekülteket először Spanyolországba akarták áttoloncolni, de aztán valami változás folytán Lynch püspököt Flandriában találjuk, 1655-ben pedig már Bécsben. Itt találkozott Püsky János győri püspökkel, aki Győrbe hívta hontalan társát és a megélhetés anyagi biztosítására kanonokká, majd később segédpüspökké nevezte ki. Az ír püspök még tervezte hazájába való visszatérését, de 1663. július 14-én elhunyt és a győri székesegyház kriptájában temették el. Csekély hagyatékából a Clonfert-ből vagy Galway-ból magával hozott Gyermekes Mária-kép a székesegyházba került, a mai Szent Anna oltárnál közelében álló oszlopra.

1697. március 16-án ült össze Dublinban a parlament, hogy eddigi legsúlyosbb bűntető törvényt hozza a katolikusokra. Ez lett az Act of Banishment, a száműzetési törvény, melyet a király is hamarosan jóváhagyott: kiűzött az országból minden joghatóságot gyakorló, pápahű egyházi személyt és szerzetest, ha pedig visszamerészkedtek, halálbüntetésre számíthattak. A következő napon, március 17-én, az írek apostolának, Szent Patriknak napján történt a győri vérrel könnyezés!

A menekült ír püspök által hozott kép a győri székesegyházban 1697. március 17-én reggel 6-9 óráig, számos pap és hívek jelenlétében, vérrel könnyezett. A falról a papság leemelte, minden díszétől elválasztva vizsgálta a jelenség idején. A könnyeket kendővel itatták fel, melyet "sudarium" néven a mai napig a híveknek tiszteletre nyújtanak. A csodás eseményről Keresztély Ágost herceg, győri püspök vizsgálatot rendelt el és 7 év után engedélyezte, hogy a képet oltárra tegyék. A képnek adományozta I. Lipót császártól-királytól kapott 43 gyémánttal díszített mellkeresztjét.

Gróf Heister Siegbert, a győri vár katonai kormányzója és az események szemtanúja feleségével együtt, a megyéspüspök 1708-i engedélyével, saját költségükön oltárt emeltek és odahelyezték a képet. Ez azonban csak barokk faoltár volt, amely helyett gróf Zichy Ferenc megyéspüspök 1767-re remek márványoltárt emeltetett. Áhítatát kifejezi sírfelirata is: "E helyen készítettem Neked, az isteni kegyelmek Anyjának, oltárt, magamnak pedig sírboltot, hogy Egyszülött Fiadnál, a Te közbenjárásodra, a hívek könyörgése lelkem üdvösségére szolgáljon, amíglen ezen oltárnak, melyet Neked szenteltem, árnyékában pihenek. Tiéd, az egész örökkévalóságon át..." Vele és utána a hívek ezrei gondolkodnak hasonlóan a Kegyképről.

Alapítványok, végrendeletek és fogadalmi ajándékok sokasága bizonyítja a papság és a hívek ragaszkodását a könnyező Szűzanyához. 1947 óta pedig szakadatlan a március 17-i papi zarándoklat, melyet a kommunista rendszer sem mert megtiltani. Rákövetkező vasárnap és március 25-én nem maradhat el a hívek tisztelete, melyet méltán kísér a horvátnyelvűek saját ünneplése május első vasárnapján.

VI. Pál pápa 1968. február 19-i kegyes leirata speciális teljes búcsú elnyerését engedélyezi március 17-én. Ezenkívül az esztendő bármely napján búcsút nyerhetnek azok, akik a székesegyházat meglátogatják és ott legalább egy Miatyánkot és Hiszekegyet elimádkoznak és elvégzik szentgyónásukat valamint a szentáldozásukat.
Jól látta meg az egész ország búcsújáró híveinek ismerője, Bálint Sándor professzor: "Alig találunk még kegyhelyet, ahol a papság és a hívő nép szorosabban összeforrott volna a kultusszal, mint Győrben. A Székesegyház vérrel verejtékező Mária-képe igazán szíve a városnak" -, tegyük hozzá: az egyházmegyének is!

Hetény János

(www.hitvallas)

OLVASMÁNY

Endrédy Vendel zirci apátnak a Könnyező Szűzanyához mondott imájából
(Emlékkönyv a győri jubileumi Mária-ünnepségekről, 1697-1947. 28-29)

Megmutattad szeretettől gyötrődő szívedet


Urunk, Jézus! Hálás és esedező lélekkel ünnepeljük Szűzanyánk keserves sírásának emlékezetét. Te a csodáidat nem látványosságnak szánod, hanem kegyelemnek választottaid számára. Amikor Édesanyád képével csodát tettél, nagy kegyelemben részesítettél bennünket. Már maga a csoda is irgalmasságod jótéteménye. Igaz ugyan, hogy boldogabbak, akik nem látnak, és mégis hisznek, de te, Urunk, jóságosan megszánod kishitűségünket, és szemmel láthatóan megmutatod, hogy feltétlen ura vagy a természetnek. Édesanyád képe véres könnyeket hullat, hívő és hitetlen látja-nézi három óra hosszat, majd kendővel itatják fel a vért. Ilyenkor azután rád ismerünk, Urunk, a vizet borrá változtató, a kenyérszaporító, tengeren járó, vakot-sántát meggyógyító, ördögöt űző, leprást tisztító, halottat támasztó és a végén a saját halálán is diadalmaskodó önmagadra. Édesanyád képén is megrendülve szemléljük a csodát, de ugyanakkor megerősíted hitünket minden tettedben. Légy áldott ezért, Urunk! Mintha hallanánk tőled a szavakat: Itt van Anyám véres könnye, jöjjetek, fogjátok fel, és ne legyetek hitetlenek, hanem hívők. Térdre is hullunk, és Tamással mondjuk: Én Uram, én Istenem! (Jn 20, 28). 
A csodánál is nagyobb jót tettél velünk, Urunk, annak módja által. Minden csoda, amelyet Szűzanyád által teszel, külön ajándék nekünk. Te magad biztatsz bennünket, hogy menjünk csak hozzá, úgy hallgatod meg legbiztosabban kéréseinket. 
Hozzád fordulunk tehát, jó Anyánk. Te itt nem gyógyítottál betegeket, hanem véres könnyeket hullattál. Sírtál értünk. Megmutattad szeretettől gyötrődő szívedet. Ez mindennél nagyobb vigasztalást és erőt jelent számunkra, mert megmutattad, hogy te jobban szeretsz bennünket, mint mi magunkat. Neked véresen fáj az Istennek rajtunk kárba veszett szeretete. Ó, síró Szűzanyánk! Taníts meg minket is sírni. Mert mi nem tudunk jól sírni. Sírunk, amikor nem érdemes, és nem sírunk, amikor kellene. Taníts meg siratni a lelkek eldurvulását, a szívek megkeményedését, sirassuk meg mulasztásainkat, anyagiasságunkat, evilágiasságunkat, türelmetlenségünket és minden bűnünket, hogy a könnyek árjában megtisztultak és szent Fiadhoz hűségesek legyünk.

VÁLASZOS ÉNEK

V. Vérgyöngy a képeden, ó, Szűzanyánk, fölszedem hű szíved kincse gyanánt.* Bűnömet én is könnyel siratom: lábad elé mind lerakom. 
F. Könnyedet Jézusunk küldi nekünk, sírjon a vétkein bús nemzetünk!* Bűnömet én is könnyel siratom: lábad elé mind lerakom.

KÖNYÖRGÉS

Urunk, Jézus Krisztus, te úgy akartad, hogy a Boldogságos Szűz Mária mindenkor segítségünkre siető anyánk legyen. Engedd, hogy akik kegykepét tisztelettel köszöntjük és anyai oltalmát szüntelenül kérjük, az örökkévalóságban megváltásod gyümölcsét elnyerjük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.Ámen