Rómában a 19. század elején keletkezett az a szokás, hogy május (illetve pünkösd) havát Mária tiszteletére szentelik a jámbor hívek. VII. Pius 1815. április 21-én kelt apostoli iratában hagyta jóvá ezt az ájtatossági formát. A tavasz zsenge virágaival fölékesített Mária-oltár előtt esedeznek a hívek az irgalom anyjához, hogy hathatós közbenjárása által eszközölje ki Istennél a szánandó tévelyekre vetemült emberek hitetlenségének, könnyelműségének és Isten iránti hálátlanságának megszűntét, s nyerje meg Isten irgalmát a világ bűn sötétségétől elvakított fiai számára. Aki körülményei miatt nem mehetvén mindennap templomba, otthon végzi ez ájtatosságot, az saját lakában egy Mária-képet virágokkal fölékesítve, alkalmas helyre állít. Az ájtatosság Szent György hava 30-án nyittatik meg a Szentlélek segítségül hívásával.

Kedves Barátaink és Jótevőink,
mivel május hónapban a szokásosnál is többet és többször könyörgünk a Szűzanyához, e hónapi levelemben P. Bonifatius Günther OCD (lásd: „Mária a Sátán ellenfele”, Aschaffenburg 1972.) néhány szavát szeretném az Önök figyelmébe ajánlani.

„Mária áthidalhatatlan ellenségeskedésben áll a Sátánnal, amelyet maga Isten élezett ki. Montforti Grignon Szent Lajos ‘Arany könyve’ ‘A Mária és a Sátán közötti nagy végső harc’ című fejezetében ezt írja: ‘Az Immaculata a legfélelmetesebb ellenfél, akit Isten a Sátánnal szembe állított. Már a paradicsomban, amikor Mária még csak Isten gondolatában létezett, Isten a legnagyobb gyűlöletet oltotta bele a Sátán ellen. Megadott neki minden képességet, amivel az öreg kígyó gonoszságát leleplezheti, és minden erőt, amivel ezt a gőgös, elvetemült szellemet legyőzhesse, megsemmisítheti és széttiporhatja. Ezért féli a Sátán a kígyó fejét széttaposó asszonyt jobban, mint minden angyalt és szentet, bizonyos értelemben még jobban, mint magát Istent. Isten hatalma természetesen végtelenül nagyobb, mint a Boldogságos Szűz Máriáé, hiszen Isten végtelen és tulajdonságainak nincsenek határai. Mégis, Sátán jobban fél Máriától, mint Istentől, mert sokkal jobban szenved attól, hogy nem maga Isten, hanem az Ő alázatos szolgálólánya győzi le és bünteti meg. A számára sokkal borzasztóbb Mária alázatától, mint Isten mindenhatóságától megaláztatva lenni. Ezen kívül Isten szent anyjának egészen különleges erőt adott az ördöggel szembeni harcra. Egy bűnös érdekében Sátán számára ezért károsabb Mária egyetlen sóhaja, mint az összes szentek imái. A kígyót széttaposó fenyegetése jobban kínozza, mint az összes többi kín együttvéve.’
     Montforti Grignon Szent Lajos ehelyütt démonok tanúságtételére hivatkozik, akik gyakran akaratuk ellenére a megszállottak szájából beszéltek.

Ezzel bizonyossá vált: a Sátán elleni harc is a Boldogságos Szűz Mária nagy feladataihoz tartozik. Címeihez a kígyó széttiprója cím is hozzátartozik. Bár a Lorettoi litániában ez az elnevezés még nincs benne, de ősidőktől fogva számos képen úgy van ábrázolva, amint szűz lábát a kígyó fejére teszi, miközben ez tehetetlenül vergődik és görnyedezik.”

Az „Üdvözlégy Mária” a legerősebb fegyver, mely a gonosz szellemeket megfutamítja, Isten népének ellenségeire lesújt, a tévedéseket megsemmisíti. Az „Üdvözlégy’ mindenfajta kegyelemmel tölt el minket, megörvendezteti a mennyet, megújítja Mária örömét, és elősegíti a Szentháromság tiszteletét. Az első „Üdvözlégy” után, amit Gábor arkangyal imádkozott, jött létre a legcsodálatosabb isteni mű, Isten Fiának megtestesülése; minden Üdvözlégy még most is sok kegyelmet vonz le a mennyből. És mily sok Üdvözlégyet imádkozunk a rózsafüzérben! Az áldások mily kincseit ígérte a Boldogságos Szűz mindazoknak, akik ezt a mennyei imát áhítattal végzik! Állítsd mindig szemed elé Jézus Krisztus titkait, és szemléld azt Szűz Máriával egyesülten. Fontold meg, hogy Jézus mindent érted tett és szenvedett el. Szűz Mária Isten képét tükrözi vissza, mert egészen hasonló hozzá: az igazság Napjának ragyogó fénye tündöklik lelkében. „Mert ő az örökkévaló világosság fényessége és az Isten dicsőségének homály nélküli tükre és az ő jóságának ábrázolata.” (Bölcs 7,26) Szűz Mária lelke az erényeknek is tündöklő tükörképe. Visszatükrözi azokat egész élete,mintegy testet vesznek fel az ő személyében. Nagyon fontos dolog tudni, hogy minek is örüljünk. Egy híres német püspök egy egész könyvet írt az örömről, Jézus egy pár szóval jelölte meg az igazi öröm forrását, amikor apostolainak mondta: „Örüljetek, mert neveitek fel vannak írva a mennyekben.” (Luk 10,20) Szűz Mária nyitotta meg nekünk az eget. Krisztus által, akit a világra hozott, megnyitotta az örök boldogság honát; azért ő a mi örömünk oka.