Amíg a politikai pártok hamis ünneplésekkel, a munkásérdekekre hivatkozva hülyítik a nosztalgiázó népeket, addig a katolikusok is ünneplik május elsejét… csak másképpen. A munka azonban itt is a középpontban van, s a munkások érdekei itt is előtérbe kerülnek. Hiszen a Katolikus Egyház Szent Józsefet, Jézus nevelőapját tekinti a munkások védőszentjének. Az ácsot, aki felnevelte a közénk jött Jézust, s aki munkájával kereste a Szent Család kenyerét. József a munkások, a kádárok, a kocsigyártók, a tímárok, a jegyesek, az ifjú házasok, a haldoklók védőszentje, azoké, akiket kísértés ér vagy szembaj gyötör, valamint a házépítésé, a reménytelen ügyeké. IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Péterrel együtt az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, ezen kívül Ausztria, Belgium, Kanada, Kína, Oroszország és Vietnam védőszentjévé emelte.

A bölcs és egyházát védő, a magyarság sorsát szívén viselő utolsó nagy római pápa, XII. Pius, látva, hogy a kommunizmus mindet felemészteni igyekszik Kelet Európában, az egyházi ünnepeket is kisajátítja, meghazudtolja, május elsejét, a kommunisták által munka ünnepének nevezett napot megszentelte, és Jézus nevelőapjának, munkás Szent Józsefnek ajánlotta. Így vált egyházi ünneppé és szép hagyománnyá 1955-től május elseje, amikor az egyház a munkásokért, a mesteremberekért imádkozik, az ünnepi szentmisék után majálisokon ünnepel a keresztény közösség. Vannak olyan településeink a Kárpát-medencében, ahol katolikusok és protestánsok együtt ülik meg a munkások keresztény ünnepnapját.  Hiszen a munka és a munka az egész keresztény-keresztyén társadalomban közös, Istennek ajánlott cselekedet.

„Könyörögjünk! 
Úristen, Te Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel szent Anyád jegyesének választottad. Add, hogy közbenjárónk legyen a mennyben, akit e földön pártfogónkul tisztelünk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
Amen.”

Május hava a katolikus hagyomány szerint Mária hónapja. Esténként a Lorettói-litániát éneklik a templomokban. Különböző Mária-imádságokban és népénekekben kérik Mária áldását, közbenjárását, az 1700-as évek óta. A litánia végén áldást ad a pap, és felcsendül a májusban énekelt kedves Mária-himnusz. (https://www.youtube.com/watch?v=0RLcBrvJ438) Az első májusi litániát Nápolyban tartotta P. Ansaloni SJ. A 19. sz. elején már egész Európában, Magyarországon is elterjedt. VII. Pius pápa 1815-ben búcsút is engedélyezett hozzá.  

Sajnos napjainkban sokhelyütt feledésbe merült ez a szép szokás, noha soha nem volt olyan nagy szükség Mária közbenjárására, mint ma…

„Add Uram, hogy mi, a te szolgáid folytonos testi és lelki jólétnek örvendhessünk, a Boldogságos, mindenkor szeplőtelen Szűz Mária dicsőséges közbenjárása által a jelen szomorúságtól megszabaduljunk, és örökké tartó örömet élvezzünk, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.”

Stoffán György