Üzenetében a Szentatya arra buzdította a katolikus egyetemeket, hogy legyenek „az értelem útvonala” Isten és Krisztus, a Bölcsesség, „a Megtestesült Igazság” felé. „Ahhoz, hogy találkozzunk a tudás más iskoláival, ne távolodjunk el Krisztustól és ne relativizáljuk egyedülálló helyét” – figyelmeztetett a pápa.

A katolikus egyetemek arra hivatottak, hogy „az értelem útvonalai legyenek Isten felé”, mert ahogyan Aquinói Szent Tamás magyarázta, „Krisztusban, a Bölcsesség megtestesítőjében egyszerre van meg az, ami a legjellemzőbb hitünkre, és az, ami a legegyetemesebb az emberi értelem számára”. Ezért az így értelmezett bölcsesség „a minden kultúrával való találkozás és a gondolkodás minden formájával folytatott párbeszéd természetes helye” – hangsúlyozza XIV. Leó a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetsége 28. közgyűlésének résztvevőihez intézett üzenetében. A Szövetség centenáriumát ünneplő közgyűlés témája: „A katolikus egyetemek a tudás koreográfusai”.

Korunk bővelkedik a szirének dalaiban

A pápa üzenetében utal rá, hogy Szent Bonaventura püspöknek „az értelem Isten felé vezető útvonalaira” vonatkozó szép kifejezése, ami a katolikus egyetemek hivatása, összhangra, egységre, dinamizmusra és örömre szólít. Ugyanakkor ebben az összefüggésben fel kell tennünk magunknak a kérdést: melyik az a zene, amelyet követünk? Válaszában a Szentatya megállapítja, hogy korunk, talán jobban, mint egyéb korszakok, bővelkedik a „szirének dalaiban”, amelyek vonzóak újdonságuk, népszerűségük miatt; más esetekben azért, mert látszólag biztonságot nyújtanak. Azonban az ehhez hasonló, önmagukban véve felszínes benyomásokon túl

a katolikus egyetemek arra hivatottak, hogy „az értelem Isten felé vezető útvonalaivá váljanak”.

XIV. Leó pápa üzenetében emlékeztet rá, hogy a 13. században élt itáliai egyháztanító szerencsés megállapítása lehetővé teszi számunkra, hogy megvalósítsuk Szent Ágoston buzdítását, aki a Zsoltármagyarázatok című elemzéseiben azt írja, hogy az emberi lélek „önmagában nem rendelkezik világossággal”, és a bölcsesség gyökere a megváltoztathatatlan igazság terében van: ha ettől eltávolodunk, a lélek elhomályosul, míg ha közeledünk hozzá, megvilágosodik.

Az egyetemi környezet és az Egyház működése

Az egyetemi környezet, a rá jellemző párbeszéddel, amelyet a különböző világnézetekkel folytat, nem idegen az Egyház lététől és cselekvésétől – mutat rá üzenetében Leó pápa. – Ezt már az első keresztények tapasztalata is bizonyítja az evangelizáció kezdetén. Világosan érzékelték, hogy

az evangéliumi örömhírt csak úgy hirdethetjük, ha tisztázzuk, hogy összeegyeztethető-e, vagy sem más világnézetekkel, az emberi létre és a társadalmi életre vonatkozó különböző javaslatokkal.

A klasszikus világ ismeretéből hiányzott Krisztus, a sarokkő

Ebben a tekintetben XIV. Leó fontosnak tartja azt a kérdést, amelyet Szent Pál tesz fel a római keresztényeknek, arra szólítva őket, hogy hasonlítsák össze jelenlegi életmódjukat a korábbiakkal: „Mi hasznotok volt akkor abból, ami miatt most szégyenkeztek? Hiszen annak vége a halál.” (Róm 6,21) A pápa hangsúlyozza, hogy a klasszikus világ minden érvelésének eredménye a „halál” szóval foglalható össze, ugyanis hiányzott belőlük „Krisztus, az Atya Igéje és Bölcsessége; hiányzott ő, aki által és akiért minden teremtetett”.

Krisztus nem idegen a racionális párbeszédtől, hanem olyan sarokkő, amely értelmet és összhangot ad minden gondolatunknak, vágyakozásunknak és terveinknek,

hogy jobbá tegyük jelenlegi életünket, hogy célt adjunk az emberi törekvéseknek, amely a transzcendencia felé irányul.

Ne távolodjunk el Krisztustól, csak hogy más kultúrákkal párbeszédet folytassunk

Aquinói Szent Tamás jól megértette, hogy „Krisztusban, a megtestesült Bölcsességben egyszerre van meg mindaz, ami a legjellemzőbb hitünkre, és az, ami a legegyetemesebb az emberi értelem számára”. Ezért az így értelmezett bölcsesség „a minden kultúrával való találkozás és a gondolkodás minden formájával folytatott párbeszéd természetes helye” – szögezi le üzenetében Leó pápa. Az egyháztanítónak a Szentenciáskönyvhöz írt értekezésében azt olvassuk, hogy a bölcsesség, „akár értelmi képességről, akár [Istentől] kapott ajándékról van szó, elsősorban az istenihez kapcsolódik”. Ezért nem szabad elfordulnunk Krisztustól, és nem szabad relativizálnunk egyedülálló helyét, hogy tisztelettel és gyümölcsözően beszélgessünk a tudás más, antik és legújabb iskoláival – figyelmeztet a Szentatya.

Krisztus, a megtestesült Bölcsesség legyen az új evangelizáció lendülete

A pápa üzenete végén áldását adja a közgyűlés résztvevőire, miután kifejti utolsó kívánságát: a Krisztusban megtestesült Bölcsesség és Igazság, aki magához vonzza a világot, legyen az az iránytű, amely a katolikus egyetemi intézmények feladatát irányítja, és az ő szeretetteljes ismerete legyen az új evangelizáció lendülete a katolikus felsőoktatásban.

A FIUC-közgyűlés nyitónapja

A közgyűlés megnyitóünnepségét Isabel Capeloa Gil, a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségének (FIUC) elnöke, a Portugál Katolikus Egyetem rektora, valamint José Francisco Robles Ortega bíboros, Guadalajara érseke és José Tolentino de Mendonça bíboros, a Kultúra és Nevelés Dikasztériumának prefektusa vezette be. A megnyitó konferencián Paul Richard Gallagher érsek, az államokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felelős szentszéki titkár mondott beszédet az akadémiai diplomáciáról.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: ANSA

Magyar Kurír