Erdődhegyen töltöttek elmélkedésben két napot a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye önkéntes beteglátogatói. Hogyan viszonyuljunk a megváltoztatható és a megváltoztathatatlan szenvedéshez? A résztvevők Jakab Norbert pap vezetésével keresték a választ. Az egyházmegye tudósítása.

Az Egyházmegyei Kórházpasztorációs Iroda az erdődhegyi Helga Winter Közösségi Házba hívta az önkéntes beteglátogatói kör tagjait szeptember 5-6. között, csendben, imádságban és elmélkedésben eltölteni két napot.

Gáspár Annamária kórházpasztorációs referens a beteglátók hivatásáról és küldetéséről beszélt, Isten követeinek nevezve a beteglátogatókat. Ha mélyen hisszük, hogy Isten hívott minket a betegek melletti szolgálatra, az megadhatja a beteghez való közeledés biztonságát. Isten küld ahhoz, akihez éppen odalépünk. Isten szeretetének vagyunk megjelenítői a beteg mellett. Küldetésünk lényege, hogy tudatosítsuk a betegben, Isten ebben a nehéz, kiszolgáltatott helyzetben is szereti, gondja van rá, számon tartja.

A beteglátogatónak tudnia kell, hogy a reményt, az élni akarást a betegeknek és a hozzátartozóknak nem ő adja. Nincs más igazi vigasztalás, csak ami Istentől származik – mondta Gáspár Annamária.

Jakab Norbert, a szatmárnémeti Szent Antal-plébánia papja tartott előadást a szenvedés értelméről, vizsgálva a beteglátogatók szerepét is mindennek keresésében és megtalálásában. Mint mondta, a beteglátogatóknak nagy felelősségük van abban, hogy szenvedő társaik megtalálják ezt a titkot. Jakab Norbert kétféle szenvedést különböztetett meg: a megváltoztathatót és a megváltoztathatatlant. Ha tudunk változtatni, fontos, hogy ne maradjunk közömbös, passzív állapotban, hanem tegyünk a jobbulásért. Ebben az esetben a beteglátogatónak tettekre kell serkentenie a beteget gyógyulása érdekében. A megváltoztathatatlan szenvedést két módon élhetik meg a betegek: kétségbeesetten, vádaskodásokkal, vagy elfogadva, belenyugodva. Itt a vádaskodásból az elfogadás felé kell vezetni a beteget. Mind a két esetben az a cél, hogy a szenvedő ember Isten igéjével megerősödve haladjon a szenvedésben is a hit és a szeretet útján. Végül az előadó példákkal, esetbemutatással ábrázolta, hogyan kell végezni ezeket a feladatokat.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye szociális-karitatív tevékenysége öt területen, intézményben folyik: Szatmárnémeti Caritas Szervezet, Máltai Segélyszolgálat szatmári kirendeltsége, egyházmegyei kórházpasztoráció, plébániai szeretetszolgálat, börtönpasztoráció. Tevékenységüket a Pasztorális Tanács keretein belül működő szeretetszolgálat-munkacsoport irányítja.

Az Egyházmegyei Kórházpasztorációs Iroda 2004-ben, az Egyházmegyei Zsinat után kezdte el az egyházmegyei kórház és betegpasztoráció megszervezését.

Magyar Kurír