Külhoni gyerekek adják elő az István, a királyt Budapesten Határon túli árva és nehéz sorsú gyerekek adják elő az István, a király című rockoperát augusztus 30-án, szombaton a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán – adta hírül az MTI.

A remény kis emberei (Forrás: az Igazgyöngy Alapítvány honlapja)

Augusztus 25-én az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón az előadás főszervezője, Szűcs Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze, a budapest-széphalmi Jézus Szíve templom plébánosa elmondta, hogy a rockoperában szereplő kétszáz gyermek kárpátaljai, székely- és csángóföldi, valamint vajdasági gyermekotthonokból érkezett.

A rendezvényen felajánlott adományokból ezeket a gyermekotthonokat szeretnék támogatni – tette hozzá Szűcs Balázs, kiemelve, hogy az ukrajnai konfliktus miatt különösen fontos számukra a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon megsegítése. A főszervező hangsúlyozta: az előadással azt szeretnék megmutatni – mind a szereplőknek, mind pedig a közönségnek –, hogy ezek a gyerekek értékesek, ők a „remény jelei”.

Az előadást egy kéthetes tábor előzi meg sok közös programmal és próbával. Mint az egyetemi lelkész elmondta, nyolc éve táboroztatnak nyaranta több száz külhoni gyermeket. Ezekben a táborokban a gyerekek táncolnak, énekelnek, megmutatják saját értékeiket. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a tábor szervezőiben a gondolat, hogy a résztvevők egy fesztivál keretében adják elő produkcióikat. Az első fesztivált 2012-ben szervezték meg A remény kis emberei címmel. A 2013-as fesztivál után döntöttek úgy, hogy továbblépnek, és közösen, „közösségként” állnak színpadra. Szűcs Balázs elárulta, hogy a produkciót a későbbiekben szeretnék elvinni Kárpátaljára, Székelyföldre és a Vajdaságba is.

Cságoly Kristóf rendező elmondta: munkája során arra törekedett, hogy ne egy individualista koncepciót valósítson meg, mert ennek az előadásnak éppen az a lényege, hogy a szereplők önmagukat adják, nem pedig eljátszanak egy szerepet. „Bármilyen koncepciónál fontosabbak azok a sorsok, amelyeket ezek a fiatalok megjelenítenek” – hangsúlyozta.

Szádeczky-Kardos Csilla koreográfus kiemelte, fontos volt számára, hogy az előadásban megjelenjenek azoknak a vidékeknek a hagyományos táncai, ahonnan a gyerekek érkeztek. Ezért szerepel a koreográfiában széki legényes tánc, cigány botos tánc és különböző moldvai táncok is.