— Gentiana cruciata

Egyéb nevei: keresztes tárnics, Szent László-tárnics, szent László király füve, keresztfű

A „pestisfüvek” egyike. Latin neve onnan ered, hogy Gentius illír király használta először pestis gyógyítására.

A magyar nevét László királyról kapta, aki a Kárpát-medence legszeretettebb királya volt. Erdélyi népmonda nyomán (Lengyel Dénes gyűjtése) ilyen képet kaphatunk szent Lászlóról:

Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagaslott vitézei közül. Harcban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor.

Egykor ezt énekelték róla:

Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király,

Magyarországnak édes oltalma,

Szent királyok közt drágalátos gyöngy,

Csillagok között fényességes csillag.

Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához.

Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet.

Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta neki:

— Vedd íjadat és tegzedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned.

Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegzét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt.

A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.

A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép.

A pestis, másnéven a döghalál vagy rettenetes ragály ellen találták hatásosnak. Arany János is ilyen források alapján írta meg a Szent László-füve című népregék változatát.

”Pendült a feszes húr, mikor elpattaná.

A nyíl meg süvöltött a levegő égben,

Mint egy futó csillag tündökölt röptében,

Majd leszállt a földre szárnysuhogtatva,

Szigonyáig fúrta fényes hegyét abba …

Ismeretes fűnek volt az a levele,

Melynek a nép száján keresztfű a neve.”

A keresztes tárnics gyógyító hatását Clusius is említette, amelyet szintén kapcsolatba hozott Szent László királlyal, s Arany ezt a népi változatot használta fel.

A keresztes tárnics Magyarhon magos hegyeinek megbecsült növénye, de Magyarországon elvétve nő, szigorú védelem alatt áll.

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY

Legkiválóbb királyunk 1046 körül született Lengyelországban.

Kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből és megmentette a külső ellenségek halált és pusztulást hozó támadásaitól.

„… Amikor tehette, szeretett félrevonulni és imádkozni. Imáinak hatásossága nyilvánul meg az alakját körülfonó legendákban is: az üldöző ellenség előtt a szikla meghasad, éhező katonái táplálására szarvascsordák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, az ellenség eléjük dobott pénzei kővé változnak. … Ugyanígy lesz „Szent László füve” gyógyír a betegség ellen. …”

1095-ben halt meg. Sírjánál történt csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. 1192-ben avatták szentté. A katonák védőszentje.