Katekézis Folignói Boldog Angéláról

   A Szentatyaa Szent Péter téren fogadta a hívek sokaságát, akiknek a nagy középkori női misztikusokról szóló tanításai keretében ez alkalommal az itáliai Folignói Boldog Angéláról beszélt.

Az 1279-es nagy földrengés, egy akkor pusztító hurrikán, ill. a Perugia városa ellen folytatott háború sok nehézséget okozott Folignói Angéla életében, amely végül bűneinek felismerésére vezette őt. Ekkor egy alkalommal megjelent neki Assisi Szent Ferenc, akit a gyónásról kérdezett. Néhány évvel később elveszítette édesanyját, majd férjét és gyermekeit is. Eladta vagyonát és 1291-ben belépett a Ferences Világi Rendbe. 1309 januárjában halt meg Folignóban.

Könyvében leírta megtérése útjának állomásait, amelyhez a legfontosabb tényezőkként a vezeklést, az alázatosságot és a megpróbáltatásokat jelölte meg. Misztikus látomásait gyóntatójának próbálta elmesélni, aki írásba foglalta ezeket a beszélgetéseket. Folignói Angéla tapasztalatai egy olyan egységről tanúskodnak, amely lelkileg és testileg ragadja magával a személyt. Misztikus élményei isteni megvilágosulások, amelyek lelkéhez szólnak és váratlan pillanatokban érkeznek. Olyan események ezek, amelyek megmutatják, hogy az egyetlen és igaz Mester, Jézus minden hívő szívében ott él és teljesen sajátjának kívánja tekinteni azt, úgy mint ahogy Pál apostol a Galatákhoz írt levelében mondja: „Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2, 20) – magyarázta katekézisében a Szentatya.

A boldog misztikus nő spirituális fejlődésének lépései közül a pápa kiemelte többek között az elsőt, amely Folignói Angéla félelmeiről szól. Bűneit megbánva a pokoltól, az elkárhozástól való félelmeiről, bűnbánatáról, vezekléséről szólt. „Lelke szégyent és keserűséget érzett, nem tudja még mi az, hogy szeretet, csak a fájdalmat ismeri”. Mindez azonban utat nyitott számára a fájdalmas „keresztút” ösvényeihez, amely végül a szeretethez vezette őt.

A következőkben Folignói Boldog Angéla azt érezte, hogy adnia kell valamit Istennek amivel megbocsátást nyerhet bűneiért, de hamar megértette, hogy nincs semmije, amit Istennek ajánlhatna. „Az Istentől jövő igaz és tiszta szeretet a lélekben él, lehetővé teszi hibáink és az Isteni Jóság felismerését, amelynél nincs nagyobb.” Spirituális élete folyamán Angéla felismerte, hogy bűneinek megbocsátását, a megváltást csak Jézus – aki kereszthalált halt értünk – és az Ő szeretete adhatja meg számára. Hosszú elmélkedéséket folytatott a keresztre feszített Jézust szemlélve, aki a legnagyobb fájdalmak közepette a legnagyobb szeretetről tett tanúságot. Folignói Angéla megtérése akkor következett csak be, amikor lelkében érezte, hogy Isten megbocsátotta bűneit, amely az Atya végtelen szeretetének adománya.

A középkori misztikus nő lelki fejlődése a megtéréstől a misztikus látomásokig a keresztre feszített Jézus által történt meg és a hozzá való hasonlóságra irányult az egyre radikálisabb és elmélyült lelki megtisztulásra irányuló cselekedeteken keresztül. Mindez azt is jelentette Folignói Angéla számára, hogy megtapasztalja azt, amit Jézus is átélt: szegénységet, megaláztatást, fájdalmakat. A szegénység végtelen boldogságot hoz a léleknek, a megaláztatáson keresztül tiszteletet és dicsőséget nyer majd, a bűnbocsánat pedig megadja Isten vigaszát és szeretetét – fejtette ki a Szentatya Folignói Boldog Angéláról szóló tanításában.

A középkori női misztikus alakja ma is beszél hozzánk – mondta befejezésül XVI. Benedek. Manapság az a jellemző, hogy az emberek úgy élnek, mintha Isten nem is létezne, olyan valaki, aki a mindennapi élettől nagyon távol áll. Viszont Isten ezer és ezer módon képes megmutatkozni bárki lelkében, megértetni, hogy ismer bennünket és szeret. Folignói Boldog Angéla alakja azokra a jelekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel az Úr megérint bennünket és Istenhez vezet. Kérjük Őt, hogy képesek legyünk felismerni ezeket a jeleket, és ezáltal megtanuljuk mit is jelent valójában élni.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír