Szent Pál, az üldözőből Krisztus tanújává válik, és egész életét a megismert örömhír hirdetésének szenteli.

Kitartásával és lelkesedésével akarok én is hirdetője lenni Jézus örömhírének. A mai napon Krisztus Urunk végtelen irgalmát ünnepli az Anyaszentegyház. Szent Pál, ifjúkori nevén Saul, a farizeusok Írás-ismeretével és elvakult dühével ki akarta irtani a zsenge Egyházat. De úgy tetszett Annak, Aki anyja méhétől kiválasztotta, hogy amikor legnagyobb lánggal lobogott lelkében a gyűlölet, akkor hívja meg apostolának. Amikor Saul a damaszkuszi úton találkozott Jézussal, többé nem hallgatott testre és vérre, hanem hittel követte Krisztust. forrás: Hankovszky Miklós

Liturgia

A meggyőződés erejével hirdette:
Tudom, kinek hittem, és biztosra veszem: elég hatalmas ahhoz, hogy igazságos bíróként megőrizze a rábízott kincsemet az utolsó napig.

FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Krisztus maga hív általunk. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy a lélek ártatlanságával állhassunk Urunk, Istenünk elé.

KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Aki megjelentél a damaszkuszi úton:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki eleve arra rendeltél minket, hogy Isten gyermekei legyünk:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki mindenkit elvezetsz az üdvösségre:
Uram, irgalmazz!

DICSŐSÉG

A szentmise olvasmányai

ApCsel 22, 3-16; vagy 9, 1-22
Jézus isteni szeretetével megjelent Saulnak a damaszkuszi úton, hogy az üldözőt követésére hívja. Úgy tetszett neki, hogy rábízza az igehirdetést a pogányok között. Pál pedig - engedelmeskedve a hívó szózatnak - megtért, megkeresztelkedett, Krisztus követője lett.

Mk 16, 15-18
Jézus búcsúzásakor mintegy végrendeletként hagyta meg: Menjetek az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot. A missziós küldetés nem csak az apostoloknak szól, hanem minden megkeresztelt ember hivatása.

OLVASMÁNY

Aranyszájú Szent János püspök szentbeszédeiből

(Hom. 2 de laudibus sancti Pauli: PG 50, 477-480)

Pál mindent elviselt Krisztus szeretetéért

    Nem volt még senki, akiben úgy megmutatkozott volna, mint Pál apostol személyében, hogy mi is az ember, milyen nemes a mi természetünk, és mekkora erények hordozójává is lehet. Mindennap nagylelkűbb lett, mindennap új erőre kapott. Új kockázatokkal szembenézve újult kedvvel vállalta azokat. Erre célzott, amikor kijelentette: Elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van (Fil 3, 13). Amikor pedig a halálát közeledni látta, arra biztatta övéit, hogy vegyenek részt az ő nagy örömében: Örüljetek hát ti is, örüljetek velem! (Fil 2, 18) Amikor veszedelmek leselkednek rá, bántalmazásokat kell elviselnie, és mindenféle megaláztatás éri, megint csak ujjong, és így ír a korintusiakhoz: Kedvem telik a gyengeségben, gyalázatban, üldöztetésben (2 Kor 12, 10). Mindezeket a megigazulás eszközeinek tartotta, rámutatva, hogy ebből meríti a legnagyobb hasznot.
     Ezért, amikor ellenségei mindenfelől szorongatják, minden támadásuk alkalom neki a győzelemre. Amikor mindenütt megkorbácsolják, bántalmazzák, szidalmazzák, ő mintegy diadalmenetnek tekinti ezt, állandóan győzelmet ünnepel, dicsőségének tartja, és szívből hálálkodik Istennek: Hála legyen Istennek, aki mindig győzelemre segít minket (2 Kor 2, 14). Hogy az ige hirdetéséért megszégyenítették és bántalmazták? Ezt ő jobban kereste, mint mi a megtiszteltetést. A halált pedig sóvárgóbban kívánta, mint mi az életet, a szegénységet inkább akarta, mint mi a gazdagságot, a fáradalmakat jobban kereste, mint mások a munka utáni pihenést. Semmitől sem félt, csak attól az egytől menekült, hogy megbántsa Istent. Mint ahogyan nem is vágyódott semmi másra, csak arra, hogy mindig Isten tetszésére legyen.
     Mert mindent felülmúló érték gyanánt hordozta szívében a Krisztus iránti szeretetet. Ezért meg volt győződve arról, hogy ennek birtokában ő boldogabb mindenkinél, enélkül viszont semmiféle uralkodásban, fejedelmi méltóságban sem kívánkozott volna részesülni. Ennek a szeretetnek birtokában viszont inkább akart volna az utolsók, sőt a börtönben levők közé tartozni, mint ennek hiányával a legfőbbek és köztiszteletben állók között lenni.
     Ha ettől a szeretettől megfosztják, az a gyötrelmek gyötrelme lett volna számára, a pokol, az igazi büntetés, a végtelen és elviselhetetlen szenvedés.
     Persze, a gyönyörűsége is ez a Krisztus-szeretet volt; ez lett számára az élet, a világ, az angyali állapot, a jelen és a jövő, a királyság, az ígéret és felmérhetetlen érték. A Krisztus-szereteten kívül semmi sem jelentett neki szomorúságot vagy örömet. Mindazt, ami e világon van, nem tekintette sem kellemetlennek, sem kellemesnek.
     Annyiba vette ő az egész világot, mint a rothadó füvet. A zsarnokokat és a dühtől lihegő népeket pedig kellemetlenkedő szúnyogoknak tartotta.
     Ha egyszer valamit Krisztusért szenvedhetett, akkor már a halált, a sok fenyítést és az ezernyi kínzást is csak gyerekjátéknak tartotta.

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Kérjük, Testvéreim, Urunkat, Jézus Krisztust, Aki minden embernek Üdvözítője akart lenni, hogy nyissa meg értelmünket a hit titkainak befogadására, és töltsön el bennünket Szent Pál apostol buzgóságával.

1. Add, Urunk, hogy halogatás nélkül kövessük jóra ösztönző indításaidat.
2. Add, hogy szakítva a bűnnel, többé már ne vétkezzünk.
3. Add, hogy megtérésünk cselekedeteinket teljesen akaratod szerint formálja át.
4. Add, hogy soha gyűlöletet ne hordozzunk szívünkben.
5. Add, Urunk, hogy a ránk bízott kincs az utolsó napon kamatot hozzon az örök életre.

Urunk, Jézus Krisztus! Te a gyűlölködő Sault meghívtad és átformáltad apostoloddá és szentté. Kérünk, Szent Pál megtérése ösztönözzön bennünket, hogy mi is állhatatosan munkáljuk üdvösségünk művét, és apostoli lelkülettel vezessük el a ránk bízottakat Hozzád. Aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké.Ámen