Szent Hedvig (lengyelül Jadwiga Andegaweńska), (1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.), Lengyelország királynője és Litvánia nagyhercegnéje. Az Anjou-ház magyar királyi ágából származott.

Életrajza

Hedvig

Szent Hedvig szobra Vácott

I. Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet lánya. Lajosnak Erzsébettől három lánya született, Katalin, Mária és Hedvig. Apja halála után a lengyel trónt Hedvig, a magyart pedig Mária örökölte. Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négy évesen, – mivel Vilmosnak szánták a magyar trónt is – mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül.

A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1386-ban házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól.

Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?…. Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára is. Krakkóban noviciátust alapított, ahol elérte a teológiai fakultás megindítását is a pápától.

Leánya, Erzsébet Bonifácia szülésébe halt bele. Szentség hírében halt meg 1399-ben, s közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Waweli székesegyház oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták. Bár a kanonizáció, illetve az elevatio (felemelés) még sokáig váratott magára, töretlen volt - ahogy a lengyelek hívják, Jadwiga - tisztelete, s mindenhol szentek társaságában, szentként ábrázolták. Szentté azonban csak az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án, aki korábban már bíborosként a boldoggá avatásán szorgoskodott. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. Ünnepe: július 18.

Filmművészet 

„Anjou Hedvig”, Rendező: Krzysztof Zanussi, magyar–lengyel–osztrák koprodukcióban készült játékfilm

Gyermeke

• Férjétől, Jagelló (1351 körül–1434) litván nagyhercegtől, II. Ulászló néven lengyel királytól, 1 leány:
  • Erzsébet Bonifácia (Krakkó, 1399. június 22. – Krakkó, 1399. július 13.) lengyel királyi hercegnő, litván nagyhercegnő

Irodalom

• Lenarduzzi, Marie-Albane: Szent Hedvig magyarországi Anjou hercegnő, Lengyelország királynője, Ecclesia, Budapest, 2003 (Eredeti kiadás: Lenarduzzi, Marie-Albane: Sainte Hedwige. protectrice des nations, Pierre Téqui éditeur, Paris, 1999)
• Dümmerth D. (1982): Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest
• Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete. TKTE. Budapest (ISBN 978-963-87437-2-5)
• Török J. (1991): A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft, Budapest
• White, K. E. (1993): Szentek kislexikona. Maecenas Könyvkiadó, Budapes
• Külső hivatkozások
•  

• Genealogie-Mittelalter/Hedwig Königin von Polen
• Hoensch Joerg: Kaiser Sigismund. Herrscher an der Schwelle zur Neuzeit 1368-1437./Hedwig Königin von Polen
• Foundation for Medieval Genealogy/Hungary, Kings Genealogy
• Foundation for Medieval Genealogy/Poland Kings Genealogy
• The Marriage of Jadwiga and Jagiello
• William L. Urban: Tannenberg and After: Lithuania, Poland, and the Teutonic Order in Search of Immortality/Chapter One: Vytautas and Jagiello/The Angevin Dynasty's Failure
• Vác hivatalos honlapja
• Szent Hedvig élete kifesthető lapokkal gazdagított füzetben

Hedvig címere

Hedvig királynő síremléke