JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe Jézus születését kilenc hónappal megelőző nap, melyen Gábor arkangyal a megtestesülés örömhírével látogatott Máriához. A Szent Szűz válasza az isteni megszólításra, a megváltás művének kezdete teszi jelessé e napot.

Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Gyümölcsoltó Boldogasszony, Urunk születésének hírüladása egyik legrégibb egyházi ünnepünk. 692-ben említik először, amikor a III. Konstantinápolyi Zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését.

A Müncheni kódex naptárában Máriának hirdetett napja, a szegedi eredetű Lányikódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642) Boldogasszony fogadása, de már a Winkler-kódex naptárában és a Debreczeni-kódexben ~, a moldvai csángó Gajcsánában Gyimőcsótó.

Legrégibb lit. emlékeink is számontartják, jellegzetes elnevezéseit magyar fejleménynek kell tekintenünk. - Az ünnepi szentmise lit-jához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint hozzátartozott a →leborulás szép régi m. hagyománya:

„Karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, így imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli”.

Kilenc hónappal Jézus születése előtt Isten elküldte Gábriel arkangyalt, hogy hírül vigye Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét: a Megváltó születését. Beteljesedett Isten ígérete; valóra vált a prófétai szó: a Szentlélek teremtő erejével a Boldogságos Szűz Istenanyává lett. Mária-ünnepként tartjuk számon, ám elsősorban a második isteni személy megtestesüléséről szól, hiszen Jézus világba lépése hírüladásának rejtett eseményével kezdődött el. XVI. Benedek pápa szavaival:

„Az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumának elbeszélésében egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.”

Az ünnep ihlette az Üdvözlégy és az Úrangyala imádságokat.

A magyar vallásos néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja, ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bő termés érdekében. Az országban sok helyütt e napon oltják a fákat, hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. Ezt a napot fecskehozó napként is számon tartották; az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett. Azok az asszonyok, akik gyermeket szerettek volna, ezen a napon a Szűzanya képe szobra előtt térdelve hosszan, sokszor egész nap imádkoztak.

Gyümölcsoltó Boldogasszony művészi ábrázolásain a Gábor angyal kezében vagy külön vázában látható liliom nem Mária tisztaságára, hanem a paradicsomi életfára utal, amelyből a megváltás sarjadzik. „Valójában Mária igenje Krisztus igenjét vetítette előre, amikor a világba jött, ahogy a Zsidókhoz írt levél idézi a 39. zsoltárt: 'Nézd, megyek, Istenem, hogy teljesítsem akaratodat, amint a könyvtekercsben rólam írva van.' (Zsid 10,7)”

„Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az ő kegyelmével.”

„A nagyböjti időszakban gyakrabban elmélkedünk a Szűzanyáról, aki a Kálvárián megpecsételte Názáretben kimondott igenjét. Jézussal, az Atya szeretetének tanújával egyesülve Mária megtapasztalta a lélek vértanúságát. Kérjük bizalommal az ő közbenjárását, hogy az egyház, küldetéséhez hűen, bátran tanúságot tegyen Isten szeretetéről az egész világnak” – írja XVI. Benedek pápa

(Magyar Kurír, Magyar Katolikus Lexikon)

Címkék: