Guadalupei Szűz Mária

A guadalupei bazilika zarándokok millióit vonzza

"Semmitől se ijedj meg, semmi miatt ne aggódj, semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se gondtól, se fájdalomtól. Hát nem vagyok itt én, a te Anyád? Nem tartalak-e karjaim oltalmában? Nem állsz talán az árnyékomban, a védelmem alatt?" -

1531 decemberében egy egyszerű indián, a XX. század végén boldoggá avatott Juan Diego kapta ezt az üzenetet a Szűzanyától. Rajta keresztül az újonnan felfedezett Amerika népeihez és a gyarmatosítókhoz szólt Jézus Anyja.

Amikor 1493-ban, második útja során Kolumbusz felfedezte a Kakukera-szigetet, a hazájában elterjedt Mária-tisztelet okán Guadalupénak nevezte azt el. Guadalupe ugyanis eredetileg egy spanyol település az Extremadura-hegységben, Trujillo városától nem messze, ahol 1320-ban a Szűzanya megjelent egy pásztornak, és arra kérte, keresse meg azt a Mária-képet, melyet 500 évvel azelőtt a muzulmánok elől egy pap a földbe rejtett.

A pásztorfiú meg is találta az évszázadok során elszíneződött fekete Madonna-képet, melynek tiszteletére kápolnát építettek. XI. Alfonz kasztíliai király a Guadalupei Szűz nevének segítségül hívásával aratott győzelmet 1340-ben az iszlám félhold alattvalóin, és hamarosan elterjedt a Guadalupei Nagyasszony tisztelete. 1519-ben, amikor Hernan Cortes leigázta Mexikó lakosságát, az indiánok egykori templomának helyére - ahol nem is olyan régen emberáldozatok ezreit mutatták be az inkák istenének - egy keresztet és egy Szűz Mária-szobrot állíttatott.

A kegykép részlete

A hódítók után az első ferences szerzetesek is megérkeztek az Újvilágba. Őket követték az augusztiniánusok, a domonkosok és a jezsuiták. Juan Zumarraga ferences szerzetes lett Mexikó első püspöke. Társaival együtt hirdette az Evangéliumot, és védelmezte az indiánokat a konkvisztádorok mohóságával és túlkapásaival szemben.

Ekkor jelent meg 1531 decemberében Jézus Anyja egy jámbor bennszülöttnek, az akkor 57 éves Juan Diegónak, akinek törzsi, azték neve Cuauhtlatoazin volt, ami azt jelenti: a beszélő sas. Ötvenéves volt, amikor feleségével együtt megkeresztelkedett. Ekkor kapta a Juan Diego nevet. Feleségét a keresztségben Mária Lúciának hívták. Gyermekük nem volt.

Juan Diego kitárja a köpenyét...

A fennmaradt írásos dokumentumok négy jelenésről számolnak be. Ezek tanúsága szerint Szűz Mária arra kérte az egyszerű indiánt, hogy vigye üzenetét a püspökhöz, miszerint:

"Forró kívánságom, hogy egy istenházát építsenek, ahol megmutathatom az emberek iránti teljes szeretetemet, együttérzésemet és irgalmamat, ahol megajándékozhatom őket segítségemmel és védelmemmel".

A püspök jelet kért, Juan Diego pedig, aki mindeközben halálos beteg nagybátyjának papot keresve küldetését egy időre félre akarta tenni, útközben találkozott a jelenések csodálatos Asszonyával, aki rokonának gyógyulást ígért, őt pedig arra kérte: gyűjtsön rózsákat azon a helyen, ahol előzőleg találkoztak.

Amikor az indián a virágokat a püspök elé vitte és kötényéből a földre szórta, a főpap előtt világossá vált, hogy Juan Diegót a Szűzanya küldte. Az egyszerű indián köpenyen Jézus Anyjának máig sem fakuló egész alakos képe volt látható. Zumarraga püspök fel is építtette a Tepeyac hegyén a Mária-szentélyt, melyet a Guadalupei Szűz Mária tiszteletére szenteltek.

Ott helyezték el a Mária-képpel ékesített szegényes indián köpenyt, a tilmát. Az evangelizáció addig óvatosan terjedő műve ugrásszerű növekedésnek indult. Hat évvel később már kilencmillió volt a bennszülöttekből megtért keresztények száma. Juan Diego tizenhat éven át szolgált a szentélyben, majd hetvennégy éves korában elhunyt.

A megkoronázott Szűz a kereszt jelével győz

A kegytemplomban temették el. II. János Pál pápa 1990 májusában, a Mexikóban tett második lelkipásztori útja során avatta boldoggá. A Guadalupei Szűz csodás képének tisztelete már korán elterjedt. 1560-ban IV. Piusz pápa magánlakosztályában elhelyeztette annak másolatát.

Az 1571. évi lepantói csata előtt, a keresztény flotta zászlóshajójára vitték a csodálatos módon keletkezett kép egy festett másolatát. Általános meggyőződés volt, hogy ennek a képnek a jelenléte döntő szerepet játszott a törökök felett aratott győzelemben.

1753-ban XIV. Benedek pápa a mexikói nép legfőbb patrónájává emelte a Guadalupei Miasszonyunkat. 1895. október 12-én a hívő tisztelet megkoronázta a Szűz alakját, 1910-ben pedig X. Szent Piusz pápa Latin-Amerika különleges patrónájának nevezte. 1933. december 12-én XI. Piusz az amerikai kontinens, a Fülöp-szigetek és a Marianna-szigetek Királynőjévé nyilvánította a Guadalupei Szűz Máriát. XII. Piusz pápa így szólt a kegyképről: "Olyan ecsettel festették, mely nem e világból való". Akkor sem ingott meg a lakosság tisztelete és bizalma a Guadalupei Szűz iránt, amikor a XX. század elején, 1925 és 1935 között tetőfokára hágott Mexikóban a keresztényüldözés. Az egyházellenes erők templomokat zárattak be, de a guadalupei bazilika kapui ekkor is nyitva álltak a zarándokok előtt.

1928 novemberében virágcsokornak álcázott bombát rejtettek a kegykép elé. Az oltáron lévő bronzfeszület a robbanás hatására kettéhasadt, de a kép sértetlen maradt. Korunkban pedig, amikor annyi ember hite megingott, és sokan kézzelfogható, tudományos eszközökkel mérhető bizonyítékokat keresnek, a kegykép anyagának elemzésekor, rendkívül erős nagyításnál felfedezték, hogy a jelenések Aszszonyának szemében emberi alakok körvonalai láthatók. A legmodernebb vizsgálatok eredményei a természettudósokat és a teológusokat is ámulatba ejtik.

Mária szemében Juan Diego alakja látható. A Szentírást ismerő embernek eszébe jutnak Mózes ötödik könyvének szavai: "Körülvette, tanítgatta, és mint a szeme fényét, úgy őrizte. Mint fiókáit repülni tanító sasmadár, amely fölöttük lebeg, kitárta szárnyát, őt meg fölemelte és tulajdon vállain vitte" (Mtörv 32,10). Szimbólumokban gazdag a Guadalupei Szűz kegyképe.

A Jelenések Könyvének Napba öltözött Asszonyára utal, akinek lábai alatt a hold, fején 12 csillagból álló korona, lényéből pedig titokzatos fény sugárzik. Szűz Mária alakját egy angyal tartja a teremtmények fölé. Tekintete alázattal, és együttérzéssel teli. Piros ruhája jelképe annak, hogy az azték emberáldozatok kiontott vérét felváltotta Fiának, Jézusnak megváltói áldozata. Köpenyének kékeszöld színe a királyoknak kijáró tisztelet jele. Öve felett a fekete masni az anyaság jelképe. Nyakában a kereszt Krisztus jele, melyről tanúságot tesz minden Mária-jelenés.

A jelenések 450-edik évfordulóján, 1981-ben a pápai legátus, Agostino Casaroli bíboros a következőket mondta: "Mária, akinek neve Jézus nevével együtt csendült fel az Evangélium első hirdetőinek ajkán, szeretetét kiárasztja azokra az új területekre, melyeket Kolombusz Kristóf felfedezett, mintha személyesen is birtokba akarná venni e földet. Tepeyac hegyén valósult meg az első találkozás Szűz Mária és az Újvilág gyermekei között. A kontinens fiait Juan Diego, a szegény és alázatos indián képviselte. (...) Szűz Mária gyöngéd mosolya pedig szeretetet és reménységet gyújtott az emberek szívében. (...) Miasszonyunk! Oly sok a rossz földünkön: éhség, nyomor, betegségek, természeti csapások, és leginkább az önzés, mely érzéketlenné tesz testvéreink gyötrelmei iránt. Guadalupei Mária! Légy velünk, hogy egyikünk se feledkezzen el istengyermeki méltóságáról!"

FORRÁS: Papp Tamás