A kánoni vizitációra június 21–22-én került sor, és úrnapi ünnepi szentmisével zárult, melyet Erdő Péter bíboros mutatott be június 22-én délután az Orlay utcai Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely örmény katolikus kápolnában.

                                        Képgaléria – klikk a képre

Az Oltáriszentség ünnepe egy napra esett az Örmény Katolikus Templom védőszentjének, az örmény népet keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergelynek ünnepnapjával, mely az örmény katolicizmus legfontosabb ünnepe.

Világosító Szent Gergely tevékenysége indította el Örményország evangelizációját a III. század végén. Gergely családja korábban a római birodalom területére menekült, itt ismerkedett meg a kereszténységgel, itt szentelték diakónussá, majd az örmények püspökévé is. Visszatérve Örményországba hozzákezdett a keresztény hit terjesztéséhez.

A XVIII. században érkeztek Erdélybe nagyobb számban örmények; jelentősebb közösségek alakultak ki Gyergyószentmiklóson, Szamosújváron, Máramarosszigeten. Az első, majd a második világháború után Erdélyből nagy számban települtek át örmény katolikusok, számukra 1922-ben megalakult a budapesti Örmény Katolikus Egyházközség. Az első lelkipásztorokat a velencei mechitaristák küldték, majd 1934-ben a bécsi mechitaristák vették át a magyarországi örmény katolikusok lelki gondozását az esztergomi érsek főpásztori joghatósága alatt.

Az istentiszteleteket kezdetben a budapesti Szent István-bazilika Szent Lipót kápolnájában tartották. 1947-ben a bíboros főpásztor új dekrétummal, personalis és territorialis hatáskörrel szervezte újjá az örmény lelkészséget. 1949-ben a Budapest V. Semmelweis u. 9-be költözött a lelkészség, majd 1974 májusában a XI. Orlay u. 6. szám alatti háromszintes villaépületben találtak otthonra. Az épület földszintjén kápolnát alakítottak ki Azbej Sándor Ybl-díjas építészmérnök tervei szerint.

A Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely lelkészség úgynevezett személyi plébánia, vagyis nincs saját területe, hanem – a Katolikus Lexikon megfogalmazása szerint – „egy terület krisztushívőit rítus, nyelv, nemzetiség vagy más szempont alapján fogja össze közösséggé”.

A szentbeszédben Erdő Péter először az Eucharisztia misztériumáról beszélt, mely a legbensőségesebb közösség misztériuma. Ezután – mintegy a vizitáció összegzéseképpen – elmondta: nagy örömmel végzett egyházlátogatást a budapesti örmény katolikus lelkészségen, „ahol látni a múlt értékeit, a hit, a szeretet, az odaadás és a hűség bizonyítékait”.

A II. vatikáni zsinat sajátos logikát jelöl meg a keleti katolikus liturgiák számára – hangsúlyozta a főpásztor. – „Kijelenti, hogy maguknak a keleti katolikusoknak kell elmélyíteniük saját hagyományuk ismeretét, és ha a hiteles tradíciók csorbultak volna, igyekezniük kell visszatérni a régi hagyományokhoz. A zsinat azt is elismeri, hogy a kinyilatkoztatás gazdagságának bizonyos vonatkozásait olykor megfelelőbben érzékelteti vagy jobban megvilágítja egyik vagy másik keleti vagy nyugati hagyomány. Itt tehát kölcsönös kiegészítésről van szó.”

Különösen érvényes ez az örmény hagyományra – emelte ki a bíboros –, hiszen a világon az első ország, amely hivatalosan is, közösségi jelleggel, elfogadta a kereszténységet, az örmények országa volt, ahol már a II-III. században jelentős számú keresztény élt. Világosító Szent Gergely hosszú börtön után végezhette csak áldott missziós tevékenységét az örmények között, miután meggyógyította és megtérítette a korábban keresztényüldöző, kicsapongó életet élő III. Tiridat királyt, aki beleőrült saját gaztetteinek súlyába. A megtért király akarata szerint az örmény egyházat Gergely  szervezte meg, aki tizenkét püpökséget alapított.

A szentbeszéd zárásaként Erdő Péter Világosító Szent Gergely közbenjárását kérte: „Adja Isten, hogy örmény katolikus közösségünk fennmaradjon, és sugárzó tanúságot tegyen hitéről egész népünk előtt. Világosító Szent Gergely, könyörögj érettünk!”

Mint Fülöp Ákos adminisztrátor-lelkipásztor a Magyar Kurírnak elmondta, a vizitáció során a bíboros az egyházi gondnoksággal beszélte meg a lelkészség ügyeit, majd az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület képviselőivel találkozott. A megbeszélésen részt vett az egyesület elnöke, dr. Issekutz Sarolta, II. kerületi örmény nemzetiségi képviselő, a Fővárosi Örmény Klub alapítója. Mindkét szervezet kulcsfontosságú szerepet tölt be a lelkészség és az egész magyarországi örmény közösség életében.

Az Örmény Katolikus Lelkészség, valamint a szintén az Orlay utcai épületben helyet kapó múzeum fenntartása és támogatása fontos része a magyarörmény identitásnak. Havonta egy alkalommal nagy népszerűségnek örvendő Zeneagapét tartanak a szentmise után. A misék örmény katolikus rítus szerint, magyar nyelven folynak. Évente 3-4 alkalommal a libanoni örmény katolikus pátriárka titkára, Avedik Hovannisiján celebrál zenés szentmisét örmény nyelven. 2013 őszén Avedik atya öt gyermeket keresztelt és bérmált meg az örmény katolikus rítus szerint.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
(vn)