Fogolykiváltó Boldogasszony-búcsút tartottak Búcsúszentlászlón

 

Szeptember utolsó vasárnapjára esik Fogolykiváltó Boldogasszony napja, s bár 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban, a vallásos hagyomány őrzi az ünnepet. A búcsúszentlászlói kegyhelyen idén szeptember 24-én a búcsúi szentmise szónoka Madassery Benvin Sebastian verbita szerzetes volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Madassery Benvin Sebastian a nemrégiben kinevezett új plébános, Tódor Szabolcs meghívására vett részt a Zala megyei községben tartott ünnepen. A templomkertben bemutatott szentmisén a környék plébánosai is koncelebráltak – így Szeghy Csaba nemesapáti és Furján Gellért zalaegerszeg-csácsbozsoki plébános is – akik a hívekkel együtt zarándokoltak el a Veszprémi Főegyházmegye zarándokhelyére.

A szentmisén közreműködött a Magyar Honvédség veszprémi Légierő Zenekara.

* * *

Búcsúszentlászló a Dunántúl egyik legjelentősebb búcsújáró helye. Egyetlen kegyhelyünk, amely nevében is viseli a „búcsú” megjelölést. A hely első kápolnája valószínűleg még Szent László király idejében épült. Azonban a búcsújárás hagyománya és maga a kegyszobor is későbbi.

A török a 16. században elfoglalta a vidéket. A helyi legenda szerint foglyaikat Búcsúszentlászlóra hajtották, ahová vigasztalásukra az angyalok egy kis kápolnát hoztak. Amerre elhaladtak a kápolnával, a fák és a füvek is meghajoltak. A legendára utalva a Szent László-templomhoz kapcsolódó kegykápolnát a nép „Angyalok kápolnája”, ritkábban „Paradicsom” néven említi.

A középkorban remeték éltek ezen a helyen. A 17. század végén Széchényi Pál veszprémi püspök a ferences szerzeteseknek adta a területet. A kegytemplomot 1734-ben Acsády Ignác veszprémi püspök szentelte fel.

Jelentős búcsújárás csak a ferencesek letelepedése óta van. Az első csodás esemény a feljegyzések szerint egy komáromi asszony gyógyulása volt. Ezt követően több száz imameghallgatást jegyeztek fel. A templom mögött van a szentkút, vagyis Szent László kútja, amelynek vizével az először Búcsúszentlászlóra zarándoklókat idősebb társaik beavatják az úgynevezett búcsúkeresztséggel.

A ferences kegytemplom jellegzetes külső képét a bal oldalon álló homlokzati torony határozza meg. A szentély mögötti román kápolna a 12. századból származik. A nagy méretű, oszlopos főoltár és a mellékoltárok 18. századi ferences segítő testvérek alkotásai. A templom fölötti Kálvária-kápolna a 18. század közepén épült, mögötte találhatók a keresztút stációi.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye; Bucsujaras.hu

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír