Ferenc pápa megérkezett Grúziába Ferenc pápa szeptember 30-án, grúziai apostoli útjának első állomásaként a tbiliszi elnöki palotában udvariassági látogatást tett Giorgi Margvelasvili államfőnél. A Szentatya a palota előtti téren köszöntötte a kaukázusi ország elnökét, a politikai élet képviselőit és a diplomáciai testület tagjait.

KÉPGALÉRIA –klikk a képre!

A pápa hálát adott a Mindenható Istennek, amiért lehetőséget nyújtott számára, hogy meglátogassa Grúzia áldott földjét. Az ország, amely kultúrák és civilizációk létfontosságú találkozásának helye, már a IV. századtól kezdve, Szent Nino apostolnő hithirdetése nyomán a kereszténységben találta meg legmélyebb önazonosságát és értékeinek biztos alapzatát.

A pápa idézte Szent II. János Pál szavait, aki 1999-ben, grúziai apostoli látogatása kezdetén kijelentette: „A kereszténység vált a grúz kultúra további fejlődésének magvává.” Ez a mag továbbra is termi gyümölcseit – mondta a Szentatya, majd utalt az elnök tavalyi vatikáni látogatására, a Grúzia és a Szentszék közötti jó kapcsolatokra.

Grúzia több évszázados történelmével maradéktalanul beleilleszkedik az európai civilizációba, ugyanakkor földrajzi helyzetének megfelelően szinte természetes híd Európa és Ázsia között, mind a kereskedelmet, mind a különböző világok közötti párbeszédet tekintve. Grúzia nemzeti himnusza büszkén hirdeti: „Az én ikonom, az én hazám, … a csodálatos hegyek és völgyek Istennel osztoznak.” Ferenc pápa ebből kiindulva elmondta: a haza olyan, mint egy ikon, egy szentkép, amely meghatározza az önazonosságot, kijelöli a történelem útvonalát, miközben a hegyek az ég felé törnek, anélkül hogy áthághatatlan falat képeznének. Ragyogó keretet adnak a völgyeknek, egymással összekapcsolva őket, mindegyiknek más és más arculatot kölcsönöznek, de mindnyájan szolidárisak a közös éggel, amely beborítja és óvja mindnyájukat – fűzte hozzá.

Ezután Ferenc pápa az elnökhöz fordulva felidézte, hogy Grúzia függetlenségének kikiáltása óta 25 év telt el. Ez alatt az idő alatt az ország ismét rátalált teljes szabadságára, létrehozta és megszilárdította demokratikus intézményeit, és olyan utak keresésére törekedett, amelyek biztosítják a mindenkit magába foglaló és hiteles fejlődést. Mindez nem kevés áldozathozatal mellett történt, amelyet a nép bátran vállalt, hogy biztosítsa a hőn áhított szabadságot. A pápa hangot adott annak a kívánságának, hogy a béke és a fejlődés útja továbbra is a társadalom minden tagjának szolidáris elkötelezettségével folytatódjon. Teremtsék meg a stabilitás, az egyenlőség és a jog tiszteletben tartásának feltételeit, amelyek kedveznek a növekedésnek és egyre több lehetőséget nyújtanak mindenki számára.

A hiteles és tartós fejlődés elengedhetetlen előfeltétele a térség minden népének és államának békés együttélése, amelyhez szükség van egymás kölcsönös megbecsülésének növelésére. Ez pedig nem hagyhatja figyelmen kívül minden ország szuverenitását a nemzetközi jog keretén belül – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Földünkön túl sok helyen olyan logika érvényesül, amely megnehezíti a jogos különbözőségek és véleménykülönbségek fenntartását civilizált párbeszéd folytatásával, amelyben az értelem, a mértéktartás és a felelősség van túlsúlyban. Ez különösen szükséges ebben a történelmi pillanatban, amikor erőszakos szélsőségességek torzítják a polgári és vallási természetű alapelveket, hogy azokat az uralkodás és a halál sötét terveinek szolgálatába állítsák – mutatott rá a Szentatya.

A pápa szerint arra van szükség, hogy mindenki  mindenekelőtt az embert a maga konkrét valójában viselje a szívén. El kell kerülni, hogy a különbözőségek erőszakba torkolljanak, amely óriási pusztítást okozna az embereknek és a társadalomnak.

Bármiféle  etnikai, nyelvi, politikai vagy vallási különbség legyen mindenki számára a kölcsönös gazdagodás forrása a közjó javára, soha ne váljon konfliktusok, véget nem érő tragédiák ürügyévé! – figyelmeztetett az egyházfő. – Mindenkinek legyen lehetősége, hogy maradéktalanul gyümölcsöztesse sajátosságait, hogy békében élhessen szülőföldjén, vagy szabadon visszatérhessen oda, ha valamilyen oknál fogva onnan eltávozni kényszerült!

A katolikus egyház – amely évszázadok óta jelen van ebben az országban, és kitűnt elkötelezettségével a humán fejlesztés és a szeretetszolgálat terén, osztozik a grúz nép örömeiben és aggodalmaiban, hozzá kíván járulni a nemzet jólétéhez és békéjéhez, tevékenyen együttműködve az állammal és a polgári társadalommal – mutatott rá a pápa.

Járuljon hozzá továbbra is hitelesen a grúziai társadalom növekedéséhez a keresztény hagyomány közös tanúságtétele, a szegények iránti elkötelezettség, az ősi Grúz Ortodox Egyházzal folytatott megújult és növekvő párbeszéd révén – fogalmazott a Szentatya.

Isten áldja meg Grúziát, adjon számára békét és bőséget! – zárta beszédét Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír