KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Guadalupei Szent Szűz elsősorban Mexikó nemzeti védőszentje, de az egész amerikai kontinens patrónája. A Mexikóváros melletti guadalupei Mária-szentély a világ leglátogatottabb búcsújáró helye, évente több mint 20 millió zarándok keresi fel. Tekintettel a latin-amerikai népek első közös nyelvére, Ferenc pápa ezúttal spanyol nyelven mutatta be a szentmisét és homíliáját is anyanyelvén, spanyolul tartotta.

A nagy latin-amerikai haza nemzetei és népei emlékeznek ma hálával a Szűzanya látogatására és közelségére, vele együtt énekeljük a Magnificatot, és rábízzuk népeink életét. Amikor a Szűzanya megjelent Szent Juan Diegónak a Tepeyac-dombon, úgy mutatkozott be mint a „mindig tökéletes Szűz Mária, az igaz Isten Anyja. Készéggel sietett, hogy átölelje az új amerikai népeket. Olyan volt, mint a nagy égi jel, a napba öltözött asszony, aki magára vette az őslakos népek kulturális és vallási jelképrendszerét, meghirdette, és odaadta a Fiát a gyötrelmes sorsú meszticek új népeinek – fogalmazott a pápa.

Ferenc pápa idézte az aparecidai dokumentumot, amely szerint a Szűzanya a népeknek Fiát odaadó tökéletes Tanítványként az evangélium első hithirdetője lett Amerikában. Az áldott állapotú Szeplőtelen Szűz a kezdetektől fogva felfedte az új népeknek az élő, igaz Istent, és most már mindnyájan ugyanazon Atya gyermekei vagyunk, testvérek egymás közt és szolgák a Szolgában. Isten szent Anyja meglátogatta ezeket a népeket, és velük is maradt. Az e népekkel kötött szövetsége jelképeként titokzatos módon itt hagyta arcképének lenyomatát küldötte tilmáján – idézte fel a guadalupei Szűz történetét a Szentatya.

Közbenjárása révén a keresztény hit lett az amerikai népek leggazdagabb lelki kincse, melynek ékköve maga Jézus Krisztus. Ez az örökséget mind a mai napig továbbadják és kifejezésre juttatják a keresztségben, a hitben, reményben és szeretetben, a népi vallásosság nagyszerűségében, valamint abban az amerikai ethoszban is, mely megmutatkozik az emberi személy méltóságának tudatos tiszteletben tartásában, az igazságosság iránti szenvedélyben, valamint a legszegényebbek és szenvedők iránti szolidaritásban – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Azért tehát napjainkban továbbra is dicsérhetjük az Istent csodáiért – folytatta homíliáját a Szentatya –, melyeket Isten a latin-amerikai népek életében művelt, az ő sajátos stílusa szerint, amikor elrejtette ezeket a dolgokat a bölcsek és okosak elől, mikor felforgatta a világ hatalmasait, mert Istennek tetszik, hogy feldúlja az ideológiákat és az evilági hatalmasságokat, de közben felemeli az alázatosakat és megsegíti a szegényeket. Mária Magnificat-éneke bevezet minket a nyolc boldogságba, ami az evangéliumi üzenet elsődleges foglalata és törvénye.

Ennek fényében kérjük azt a kegyelmet, hogy Latin-Amerika jövőjét a szegények, a szenvedők, az alázatosak, az éhezők, az igazságot szomjazók, az irgalmasok, a tiszta szívűek, a békességszerzők, az igaz szívűek és az üldözöttek alakítsák… és így Latin-Amerika a remény kontinense legyen – fogalmazott a pápa. – Ma tőle várják a fejlődés új modelljeit, melyek összekötik a keresztény hagyományt és a polgári haladást, az igazságosságot és méltányosságot a kiengesztelődéssel, a tudományos és műszaki fejlődést az emberi bölcsességgel, a szenvedést a reményteli örömmel.

A Szentatya a Szűzanyához intézett fohásszal zárta homíliáját: „A látnok Szent Juan Diego bizalommal teli, egyszerű szavaival – »lelkecském«, »kedveském« – merjünk mi is bátran Máriához fordulni, és kérjük, kísérjen és támogasson, kézen fogva vezessen bennünket és védelmezze népeinket!”

Szöveg: Vatikáni Rádió

Fotó: Yahoo News

Videó: CTV

Magyar Kurír