Istent nem lehet pusztán értelmünkkel megérteni. Isten kihívása, hogy elvegyüljön életünkben és begyógyítsa sebeinket, ahogy ezt Jézus tette – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Ahhoz, hogy belépjünk Isten misztériumába, nem elegendő az értelem. Szükség van szemlélődésre, közelségre és bőségre. Homíliájában a Szentatya a napi olvasmányokból indult ki, elsőnek Szent Pál Rómaiakhoz írt leveléből (Róm 5, 12.15b.17–19.20b-21):

Amikor az Egyház mondani akar valamit Isten misztériumáról, akkor csak egyetlen szót használ: csodálatos. Ez a misztérium ugyanis csodálatos. Üdvösségünk, megváltásunk misztériumát csak térden állva szemlélhetjük, csak szemlélődve érthetjük meg, nem pusztán az értelemmel. Amikor az értelem meg akar magyarázni egy misztériumot, akkor mindig, mindig megőrül. Ez előfordult az Egyház történelmében is. A szemlélődés a következőket jelenti: értelem, szív, letérdelés, ima – minderre szükség van, hogy belépjünk a misztériumba. Ez az első szó, ami talán segít nekünk.

A második szó a közelség. Egy ember bűnbe esett, egy ember pedig üdvözített bennünket. Ő a közel lévő Isten. Közel áll hozzánk, történelmünkhöz. Népével halad az első pillanattól kezdve, amikor kiválasztotta Ábrahám atyánkat. Ez történik Jézussal is, aki kézműves munkát végez, munkás. „Egy kórházi ápoló jut az eszembe, aki kezével egyenként begyógyítja a sebeket.” Isten osztozik velünk nyomorúságunkban, közel jön sebeinkhez és kezével gyógyítja be őket. Ahhoz, hogy keze legyen, emberré lett. Ez Jézus személyes munkája. Egy ember bűnt követett el, egy ember eljön, hogy meggyógyítson. Közelség. Isten nem határozat, törvény révén üdvözít minket. Gyengédségével, simogatásával, értünk adott életével üdvözít – hangzott el a pápa tanításában.

A harmadik szó a bőség. „Ahol elhatalmasodott a bűn, ott túláradt a kegyelem”. Mindannyian ismerjük saját nyomorúságunkat, amelyek bőségesen jelen vannak életünkben. De Isten kihívása éppen az, hogy legyőzze ezeket, meggyógyítsa sebeinket, mint ahogy Jézus tette. Sőt még többet tett: nekünk ajándékozta túláradó szeretetét, kegyelmét. Ezért érthető, hogy miért részesíti előnyben Jézus a bűnösöket – szögezte le a Szentatya. Ezeknek az embereknek a szívében elhatalmasodott a bűn. De Jézus túláradó kegyelemmel és szeretettel közeledett feléjük. Isten kegyelme mindig győzedelmeskedik, mert Ő önmagát ajándékozza nekünk, közelít felénk, megsimogat, meggyógyít. És ezért van az – talán néhányan közülünk ezt nem szívesen mondják, – hogy Jézus szívéhez a bűnösök állnak közelebb, mert Ő megy és keresi őket, mindenkit hív: Gyertek, gyertek! És amikor magyarázatot kérnek tőle, így válaszol: „Nem az egészségeseknek van szükségük az orvosra; én gyógyítani, üdvözíteni jöttem”.

Egyes szentek azt állítják, hogy az egyik legcsúnyább bűn, ha bizalmatlanok vagyunk Istennel szemben. De hogyan lehetünk bizalmatlanok egy ily közeli, ilyen jó Istennel szemben, aki előnyben részesíti bűnös szívünket? Ezt a misztériumot nem könnyű megérteni, nem lehet jól megérteni az értelemmel. Talán csak ez a három szó segít bennünket: szemlélődés, közelség és bőség. Isten mindig győz túláradó kegyelmével, gyöngédségével, irgalma gazdagságával – fejezte be kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír