Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Csoda szép [napsütéses] napunk van! Ma a Názáreti Szent Családot ünnepeljük. A „szent” kifejezés ezt a családot a szentség összefüggésébe helyezi, amely Isten ajándéka, ugyanakkor szabad és felelősségteljes csatlakozás az ő tervéhez. Ez jellemezte a názáreti családot is: teljesen kész volt Isten akaratának teljesítésére.

Hogyan ne csodálkoznánk például Mária nyitottságán a Szentlélek cselekvésére, aki arra kéri, hogy legyen a Messiás anyja? Hiszen Mária, mint minden fiatal nő abban a korban, arra készült, hogy férjével valósítsa meg élettervét, vagyis hogy megházasodjon. De amikor rájön, hogy Isten különleges küldetést szán neki, nem habozik „szolgálójának” mondani magát (vö. Lk 1,38). Jézus nem annyira anyai szerepe miatt, hanem Isten iránti engedelmessége miatt fogja magasztalni nagyságát. Jézus azt mondja: „Inkább azok boldogok, akik Isten szavát hallgatják és megtartják!” (Lk 11,28), úgy, mint Mária! És amikor Mária nem érti teljesen az eseményeket, melyeknek részesévé vált, csendesen elmélkedik, gondolkodik, és imádja Isten kezdeményezését. Jelenléte a kereszt lábánál megszenteli ezt a teljes szolgálatkészséget.

Aztán ami Józsefet illeti, az evangélium egyetlen szót sem ad ajkára: ő nem beszél, de engedelmeskedve cselekszik. Ő a hallgatás embere, az engedelmesség embere. A mai evangéliumi szakasz (vö. Mt 2,13–15.19–23) háromszor is emlékeztet az igaz Józsefnek erre az engedelmességére, utalva a menekülésre Egyiptomba és a visszatérésre Izrael földjére. Az angyal által megjelenített Isten irányítása alatt József elmenekíti családját Heródes fenyegetése elől, és így megmenti. Ekképpen a Szent Család szolidaritást vállal a világ száműzetésbe kényszerített összes családjával, szolidaritást vállal mindazokkal, akik elnyomás, erőszak, háború miatt kénytelenek elhagyni szülőföldjüket.

Végül a Szent Család harmadik tagja, Jézus. Ő az Atya akarata: őbenne, mondja Szent Pál, nem volt „igen” és „nem”, hanem csak „igen” (vö. 2Kor 1,19). És ez földi életének sok pillanatában megmutatkozott. Például a templomi jelenetben, amikor szüleinek, akik aggódva keresték, azt válaszolta: „Nem tudtátok, hogy Atyám dolgaival kell törődnöm?” (Lk 2,49); állandóan azt ismételte: „Az én ételem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki küldött” (Jn 4,34); az Olajfák hegyének kertjében így imádkozott: „Atyám, ha nem távozhat tőlem ez a kehely anélkül, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod!” (Mt 26,42). Mindezek az események tökéletes megvalósításai Krisztus szavainak, aki azt mondja: „Áldozatot és ajándékot nem akartál […]. Akkor így szóltam: »Íme, itt vagyok […], hogy teljesítsem akaratodat, Istenem!«” (Zsid 10,5–7; Zsolt 40,7–9).

Mária, József, Jézus: a Názáreti Család, mely egybehangzó, közös választ ad az Atya akaratára: e család három tagja segíti egymást, hogy felfedezzék Isten tervét. Imádkoztak, dolgoztak, beszélgettek egymással. Hadd kérdezzem meg: a te családodban tudtok beszélgetni egymással, vagy pedig úgy éltek egymás mellett, mint azok a fiatalok az asztal körül, akik mind a mobiljukon csetelnek? Úgy tűnik, annál az asztalnál olyan hallgatás van, mintha misén lennének… Nem beszélgetnek egymással! Újra kell kezdenünk a párbeszédet a családban: a szülőknek, a gyermekeknek, a nagyszülőknek és a testvéreknek beszélgetniük kell egymással! Ez a házi feladat mára, épp a Szent Család napján! A Szent Család legyen családjaink példaképe, hogy a szülők és a gyermekek támogassák egymást az evangélium megélésében, mely a család szentségének alapja.

Bízzuk Máriára, „a családok királynőjére”, a világ összes családját, különösen azokat, amelyeket szenvedés vagy nélkülözés sújt, és kérjük számukra Mária anyai oltalmát!

A Szentatya szavai az Angelus elmondása után:

Kedves testvérek! Imádkozzunk az Úrhoz a szomáliai Mogadishuban tegnap történt szörnyű terrortámadás áldozataiért: egy autóbomba felrobbantásakor több mint hetven ember halt meg! Közel vagyok a családtagokhoz és mindazokhoz, akik szerettüket gyászolják. Imádkozzuk közösen: Üdvöz légy, Mária…

Üdvözöllek mindnyájatokat, rómaiak és zarándokok; egyházközségi csoportok, egyesületek és fiatalok! Ma külön is köszöntöm a jelenlévő családokat, és azokat, akik otthonról televízión vagy rádión keresztül kapcsolódnak hozzánk. A család értékes kincs: mindig támogatnunk és védenünk kell! Hajrá!

Aztán köszöntöm a Forlìból jött diákokat, az Adrara San Martinó-i és a calcinatei bérmálkozó fiatalokat, és a San Giuliano-plébániáról, a bergamói Albinóból érkezett serdülők csoportját.

Üdvözlök mindenkit, szép vasárnapot és derűs év végét kívánok mindenkinek! Az évet békében, a szív békéjében fejezzük be: ezt kívánom nektek! És úgy, hogy a családban beszélgettek egymással! Még egyszer köszönöm jókívánságaitokat és imáitokat! Kérlek benneteket, továbbra is imádkozzatok értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News/ANSA

Magyar Kurír