A Szentatya a vatikáni VI. Pál aula kistermében augusztus 17-én, szerdán délután öt órakor magánlátogatáson fogadta François Hollande-ot, a Francia Köztársaság elnökét, aki köszönetét fejezte ki a pápának a Franciaországot sújtó merényletek után mondott együttérző szavaiért.

A pápai kihallgatást követően, ahogy ez államfők esetében szokás – annak ellenére, hogy ebben az esetben nem hivatalos jellegű látogatásról volt szó –, Hollande elnök találkozott Pietro Parolin bíboros államtitkárral.

A magánkihallgatást megelőzően François Hollande Róma történelmi központjában felkereste a franciák Szent Lajos-templomát, ahol válaszolt néhány újságíró kérdésére. Többek között felidézte, hogy Jacques Hamel atyát július 28-án tragikus módon meggyilkolta két magrebi származású francia terrorista a normandiai Saint-Étienne-du-Rouvray plébániatemplomában.

„A pápa Hamel atya meggyilkolásának rettenetes megpróbáltatása és a nizzai merénylet után nagy jelentőségű, vigasztaló szavakat mondott. Az egyházi elöljárók megnyilvánulásai is nagyon fontosak voltak ebben az időszakban, mert hozzájárultak, hogy emlékeztessenek Franciaország egységére és összetartására, a kiengesztelődésre, amelyet meg kell valósítanunk, és az egész világ  szolidaritására Franciaországgal, amely terrorista merényletek áldozata volt” – fogalmazott François Hollande.

A francia államfő a keleti keresztényekre vonatkozó kérdésekre is válaszolt. „A keleti keresztények védelmezői közé tartozunk, és a pápa jól tudja, hogy a keleti keresztények hozzájárulnak a térség egyensúlyához. A közel-keleti helyzetre, a menekültválságra világos világnézettel kell válaszolni, nem pedig félelemmel, amelyet manipulálnak” – szögezte le az elnök.

Hollande elnök Hamel atya brutális meggyilkolásával kapcsolatban elmondta: „A francia katolikusokat nagyon megviselte ez a merénylet, amely egész Franciaországot sújtotta. Amikor egy templomot ér csapás, amikor egy papot megölnek, akkor az egész köztársaságot meggyalázzák. A köztársaságnak pedig minden vallást védelmeznie kell, biztosítania kell mindenkinek a szabadságot ahhoz, hogy higgyen vagy ne higgyen. Ezért a laicitás üzenete nem sebez, hanem egységet teremthet és kiengesztelhet.”

A szentszéki sajtóközpont igazgatója, Greg Burke tájékoztatása szerint Hollande elnököt elkísérte a Vatikánba többek között Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter, valamint Philippe Zeller, Franciaország szentszéki nagykövete. A francia elnök egy, a francia címerrel ellátott sèvres-i porcelánnal ajándékozta meg a pápát, aki egy bronzszoborral, valamint a Laudato si’ enciklika, továbbá az Amoris laetitia és az Evangelii gaudium apostoli buzdítások egy-egy példányával viszonozta az ajándékot. A Szentatya által ajándékozott szobor, Daniela Fusco művész alkotása Izajás próféta szavait ábrázolja: „Akkor a sivatag gyümölcstermő kert lesz, a kert meg olyan, mint az erdő.” Greg Burke értelmezése szerint az alkotás, ami egy levelekkel és gyümölcsökkel borított száraz, tövises ágat ábrázol, az önzésből az együttműködéshez, a háborúból a békéhez vezető utat jelképezi.

A szerdai audiencia Ferenc pápa és a szocialista François Hollande államfő első találkozása a diplomáciai elhidegülés időszaka után. Hosszú ideig, több mint egy évig nem sikerült betölteni Franciaország szentszéki nagykövetének tisztségét, mert a Vatikán nem fogadta el Laurent Stefanini, a homoszexualitását nyíltan vállaló francia diplomata kinevezését, aki jelenleg Franciaországot képviseli az UNESCO-nál. Franciaország végül idén tavasszal visszavonta Stefanini kinevezését, és új szentszéki nagykövetének Philippe Zellert jelölte ki.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír