Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai liturgia evangéliuma, nagyböjt első vasárnapján, a pusztába vezet bennünket, ahová Jézust a Szentlélek kivezette, negyven napra, hogy az ördög megkísértse (vö. Lk 4,1–13). Jézust is megkísértette az ördög, és Jézus mindannyiunkat kísér kísértéseinkben. A puszta a gonosz csábításai elleni küzdelmet szimbolizálja, hogy megtanuljuk az igazi szabadságot választani. Jézus ugyanis közvetlenül nyilvános működésének megkezdése előtt tapasztalja meg a pusztát. Éppen ezen lelki küzdelmen keresztül erősíti meg határozottan, hogy milyen Messiás akar lenni. Nem ilyen Messiás, hanem ilyen: azt mondanám, hogy ez pontosan Jézus messiási identitásának, Jézus messiási útjának a kinyilvánítása. „Én vagyok a Messiás, de ezen az úton.” Nézzük hát meg közelebbről a kísértéseket, amelyekkel megküzd.

Az ördög kétszer is így szólítja meg: „Ha Isten Fia vagy…” (Lk 4,3.9). Más szóval azt javasolja, hogy használja ki helyzetét: először is, hogy kielégítse anyagi szükségleteit – az éhséget – (vö. Lk 4,3); aztán, hogy növelje hatalmát (vö. Lk 4,6–7); végül, hogy csodajelet kapjon Istentől (vö. Lk 4,9–11). Három kísértés. Mintha azt mondaná: „Ha Isten Fia vagy, használd ki!” Hányszor megtörténik ez velünk: „Ha már ebben a helyzetben vagy, használd ki! Ne hagyd ki a lehetőséget, az esélyt”, vagyis „gondolj a saját hasznodra!” Csábító ajánlat, de a szív rabságába vet téged: a birtoklás vágyának megszállottjává tesz, mindent a dolgok, a hatalom, a hírnév birtoklására szűkít le. Ez a kísértések lényege: „a szenvedélyek mérge”, melybe a gonosz gyökeret ereszt. Nézzünk magunkba, és azt fogjuk találni, hogy kísértéseink mindig ezt a mintát követik, mindig így cselekszünk a kísértésekben!

Jézus azonban győztesen száll szembe a gonosz csábításaival. Hogyan cselekszik? A kísértésekre Isten igéjével válaszol, mely azt mondja, hogy ne használjuk ki, ne használjuk fel Istent, a többieket és a dolgokat önmagunk érdekében, ne használjuk ki helyzetünket annak érdekében, hogy kiváltságokat szerezzünk. Mert

az igazi boldogság és szabadság nem a birtoklásban, hanem a megosztásban rejlik; nem mások kihasználásában, hanem szeretésében; nem a hatalom megszállottságában, hanem a szolgálat örömében.

Testvéreim, ezek a kísértések minket is kísérnek életünk útján. Ébernek kell lennünk, nem szabad megijednünk – mindenkivel megtörténik –, és vigyáznunk kell, mert gyakran a jó látszólagos alakjában mutatkoznak meg. Az ördög, ugyanis, aki ravasz, mindig megtévesztést alkalmaz. El akarta hitetni Jézussal, hogy javaslatai hasznosak annak bizonyítására, hogy valóban ő Istennek a Fia.

Szeretnék hangsúlyozni egy dolgot. Jézus nem beszélget az ördöggel: Jézus sosem beszélgetett az ördöggel! Vagy kiűzte, amikor meggyógyította a megszállottakat, vagy ebben az esetben, amikor válaszolnia kell, ezt Isten igéjével teszi, sosem a saját szavaival. Testvéreim, sose bocsátkozzatok párbeszédbe az ördöggel: ő ravaszabb nálunk! Sose! Kapaszkodjatok Isten igéjébe, mint Jézus, és legfeljebb mindig Isten igéjével válaszoljatok! Ha ezen az úton járunk, nem fogunk tévedni.

Így cselekszik velünk az ördög: gyakran érkezik „csillogó szemekkel”, „angyali arccal”; sőt szent, látszólag vallásos motívumokkal is tudja álcázni magát! Ha engedünk hízelgéseinek, a végén azzal igazoljuk hamisságunkat, hogy azt jó szándékokkal álcázzuk. Hányszor hallottuk már például ezt: „Furcsa ügyleteim voltak, de segítettem a szegényeket”; „kihasználtam a pozíciómat – politikusként, országvezetőként, papként, püspökként –, de jó célok érdekében is”; „engedtem az ösztöneimnek, de végül is nem ártottam senkinek”, ezek az igazolások, és így tovább, egymás után. Kérlek beneteket: a gonosszal nincs kompromisszum! Az ördöggel nincs párbeszéd! Nem szabad párbeszédet folytatnunk a kísértéssel, nem szabad elaltatnunk a lelkiismeretünket, és azt mondani: „Ez végül is nem súlyos dolog, mindenki így csinálja!” Nézzünk Jézusra, ő nem egyezkedik, nem köt megállapodást a gonosszal. Az ördöggel szembe Isten igéjét állítja, mely erősebb az ördögnél, és így legyőzi a kísértéseket.

Ez a nagyböjti időszak számunkra is legyen pusztasági időszak! Szánjunk időt a csendre és az imádságra – egy kis időt; jót fog tenni! –, és ebben a csendben álljunk meg, és nézzük meg, mi kavarog a szívünkben, nézzük meg belső igazságunkat, azt, amiről tudjuk, hogy nem igazolható! Végezzünk belső nagytakarítást, álljunk Isten igéje elé az imában, hogy a bennünket rabságba taszító gonosz ellen jótékony harc folyhasson bennünk, szabadságért folytatott harc!

Kérjük a Boldogságos Szent Szüzet, hogy kísérjen bennünket a nagyböjti pusztaságban, és segítsen nekünk a megtérés útján!

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim és nővéreim!

Ukrajnában vér és könny folyik, vér- és könnyfolyamok! Ez nemcsak hadművelet, hanem háború, mely halált, pusztulást és nyomort eredményez. Az áldozatok száma egyre nő, ahogy a menekülő embereké is, akik főleg anyák és gyermekek.

Abban a meggyötört országban óráról órára drámaian növekszik a humanitárius segítségnyújtás szükségessége. Sürgető felhívást teszek közzé annak érdekében, hogy ténylegesen biztosítsanak humanitárius folyosókat, biztosítsák és könnyítsék meg a segélyek bejutását az ostromlott területekre, hogy megadhassuk a létfontosságú segítséget a bombák és a félelem árnyékában élő testvéreinknek.

Köszönetet mondok mindazoknak, akik menekülteket fogadnak be. Mindenekelőtt azért könyörgök, hogy hagyják abba a fegyveres támadásokat, és győzedelmeskedjen a tárgyalás – sőt a józan ész! –, és térjenek vissza a nemzetközi jog tiszteletben tartásához!

Szeretnék köszönetet mondani azoknak az újságírónőknek és újságíróknak, akik életüket kockáztatják azért, hogy tájékoztassanak bennünket. Köszönjük, testvérek és nővérek, ezt a szolgálatot! Ez a szolgálat lehetővé teszi, hogy közelről lássuk e nép tragédiáját, és hogy felmérjük a háború kegyetlenségét. Köszönöm, testvéreim és nővéreim!

Imádkozzunk együtt Ukrajnáért! Itt vannak előttünk az ukrán zászlók. Imádkozzunk együtt, testvérekként, a Szűzanyához, Ukrajna Királynőjéhez! Üdvöz légy, Mária…

A Szentszék mindent kész megtenni, hogy e béke szolgálatába álljon! Ezekben a napokban két bíboros ment Ukrajnába, hogy szolgálják az embereket, hogy segítsenek. Krajewski bíboros, a Szentszék jótékonysági szolgálatának vezetője (főalamizsnása), hogy segélyt vigyen a rászorulóknak, és Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatáért Felelős Dikasztérium ideiglenes prefektusa.

A két bíboros jelenléte ott nemcsak a pápa jelenléte, hanem az egész keresztény népé is, mely szeretne közelebb lenni, és azt mondani: „A háború őrültség! Hagyjátok abba! Nézzétek ezt a kegyetlenséget!”

Köszöntelek mindannyiatokat, rómaiak, Olaszországból és más országokból érkezett zarándokok. Külön is köszöntöm a kaliforniai Concord híveit, a különböző lengyel városok híveit, valamint a spanyolországi Cordoba és Sobradiel híveit. Köszöntöm a római Francia Szeminárium közösségét családtagjaikkal együtt; Vedano al Lambro híveit; Saronno, Cesano Maderno, Baggio és Valceresio fiataljait a milánói egyházmegyéből, valamint Papiano és Cerqueto fiataljait a perugiai egyházmegyéből. Üdvözlöm az olasz állami rendőrség önkéntes adományozóit, valamint az éppen egy évvel ezelőtti iraki látogatásom emlékére szervezett zarándoklat résztvevőit.

Ma délután a Római Kúria munkatársaival együtt lelkigyakorlatot kezdünk. Imáinkba bevisszük az Egyház és az emberi család összes szükségletét. Kérlek benneteket, ti is imádkozzatok értünk!

Mindenkinek szép vasárnapot és eredményes nagyböjti utat kívánok! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír