„A kereszténynek mindig meg kell őriznie a Krisztussal való találkozás emlékezetét és a belé vetett reményt” – állapította meg Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában január 30-án mondott homíliájában.

Nem szeret komolyan az, aki nem emlékszik „az első szeretet napjaira”. Az ilyen keresztény kiüresedik, lelkileg megbénul, olyanná válik, mint aki „langyos”.

A langyos kereszténység tévedés

„Testvérek, emlékezzetek vissza az elmúlt időkre” – tanít a napi szentlecke a Zsidókhoz írt levélből, és Ferenc pápa ennek kapcsán utalt „azokra az első napokra, amikor ők megkapták Krisztus világosságát”. „A Jézussal való találkozás napját soha nem szabad elfelejteni, mert az a nagy öröm napja, azé a vágyé, mely nagy dolgokat akar tenni” – fogalmazott a Szentatya. Az emlékezéssel együtt „ne feledkezzünk meg az első idők bátorságáról, a lelkesedésről és az őszinteségről, melyek az első szeretet emlékéből születnek”.

A langyosság kioltja a lelkesedést

„Az emlékezés nagyon fontos, hogy el ne felejtsük a kapott kegyelmet, mert ha elűzzük ezt a lelkesedést, ami az első szeretet emlékezetéből fakad, akkor jön a keresztények nagy veszélye, a langyosság. Igen, a langyos keresztények ott állnak mozdulatlanul, mert elfelejtették az első szeretetet. Ezért elvesztették a lelkesedésüket is, és vele együtt a türelmüket arra, hogy „elviseljék, elhordják” az élet dolgait Jézus szeretetének a lelkületével. Ez a »toleráns elviselés« ugyanis vállára veszi a nehézségeket, ellenben a langyos keresztények, szegények, súlyos veszélyben vannak”  – állapította meg fájdalommal a pápa.

Figyelem, a gonosz az ajtónál áll és kopogtat

A langyos keresztényekre gondolva Ferenc pápa a Szentírás metszően éles, kellemetlen szavait használta. Idézte Péter apostol szavát, aki „az elapadt forrású” keresztényekről így szól: „Találóan illik rájuk a közmondás: Visszatér a kutya ahhoz, amit kihányt” (2Pét 2,22). A másik kifejezés az Úré, aki szerint vannak olyanok, akik döntést hoznak, hogy követik az evangéliumot, ki is űzik magukból a gonosz lelket, de amikor az visszatér, kitárják neki az ajtót anélkül, hogy őrizkednének tőle, és így a gonosz lélek birtokba veszi azt a házat, mintegy visszatérnek annak a gonosznak a hányadékához, amit először elutasítottak.

A keresztény két meghatározó jegye az emlékezet és a reménység

„A keresztény két paramétere, két jellemző tulajdonsága az emlékezet és a reménység” – állapította meg a pápa. „Emlékezzünk, frissítsük fel az emlékezetünket, hogy ne veszítsük el az első találkozás szép tapasztalatát, ami a reménységet táplálja. A reménység sokszor sötétben marad, de azért előre halad. A keresztény hisz, mozog, mert tudja, hogy a remény nem csal meg abban, hogy megtaláljuk Jézust. Ez a két meghatározó jegy mintegy a keret, amiben megőrizhetjük az igazak üdvösségét, mely az Úrtól jön” – utalt a pápa a zsoltár válaszos versére.

Az evangéliumhoz fűzve szavait, a pápa megállapította: az üdvösséget védeni kell, hogy a mustármag növekedjen és gyümölcsöt teremjen. „Fájdalmas és szívszorító látni a sok félúton elakadt keresztényt, akik nem tudnak továbbmenni Jézus felé, akik eltávolodtak a Jézussal való találkozástól. Útközben elvesztették az első szeretet emlékét és minden reményt.”

„Kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy megőrizzük a megváltás ajándékát!” – zárta péntek reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír