A nagyböjti időszak készítse fel szívünket Isten bocsánatára és arra, hogy mi is megbocsássunk, mint Ő, elfeledve a másik vétkeit. Ferenc pápa ezért fohászkodott március 1-jén reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

A napi evangéliumi szakaszból kiindulva a pápa utalt Péter híres kérdésére, amit Jézusnak tett föl: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!” (Mt 18,21). Az olvasmány pedig Dániel próféta könyvéből (Dán 3,25.34–43) a fiatal Azariás imájáról szól, akit tüzes kemencébe vetettek, mert nem volt hajlandó imádni egy aranybálványt. A lángok között Isten irgalmasságáért könyörög a nép, s egyben bocsánatért önmaga számára.

Ez az ima helyes módja, tudva, hogy számíthatunk Isten jóságának egy sajátos vonására – állapította meg a pápa. Amikor Isten megbocsát, az ő bocsánata olyan nagy, mintha felejtene. Éppen ellentétes azzal, amit mi teszünk a pletykálkodással: de hiszen ezt meg ezt tette… sok-sok régi és új történetet tudunk az emberekről, és nem felejtünk. Miért? Mert nem irgalmas a szívünk. Bánj velünk könyörülettel, nagy irgalmasságod szerint. Üdvözíts minket – kéri az ifjú Azariás. Ez felhívás Isten irgalmáért, hogy adja meg a bocsánatot és az üdvösséget, és felejtse el a bűneinket.

Az evangéliumi szakaszban Jézus az adós példabeszédével magyarázza el Péternek, miért kell mindig megbocsátani. Amint a király elengedte szolgájának adósságát, úgy kellene a szolgának is elengednie társa tartozását, vagyis irgalmat gyakorolnia. A Miatyánkban így imádkozunk: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”. Ez egy egyenlet, a két dolog együtt jár – fejtette ki Ferenc pápa. Ha te nem vagy képes megbocsátani, hogyan tud majd Isten megbocsátani neked? Ő meg akar bocsátani neked, de hogyan tud, ha zárva a szíved, és az irgalom nem képes belépni rajta? „De atyám, én megbocsátok, csak nem tudom elfelejteni azt a csúnya dolgot, amit velem tett…” Akkor kérd az Urat, hogy segítsen neked elfelejteni… A „megbocsátok, de aztán visszafizetem” – nem működik. Úgy kell megbocsátani, ahogy Isten: teljesen.

Irgalmasság, együttérzés, megbocsátás – ismételte Ferenc pápa, emlékeztetve arra, hogy szívből jövő megbocsátás, amit Isten ad nekünk, mindig az irgalmasság. A nagyböjt készítse föl szívünket arra, hogy befogadjunk Isten megbocsátását! Hogy befogadjuk, és aztán másokkal is ugyanazt tegyük: szívből bocsássunk meg. Talán soha nem köszönsz nekem, de a szívemben már megbocsátottam neked. És akkor közeledünk Isten nagy irgalmasságához. Amikor pedig megbocsátunk, kinyitjuk a szívünket, hogy Isten irgalma belépjen rajta, és megbocsásson nekünk. Mert mindannyiunknak kérnünk kell a megbocsátást, mindenkinek. Megbocsátunk és mi is megbocsátást kapunk. Legyünk irgalommal mások iránt, és meg fogjuk érezni Isten irgalmát, aki felejt, mikor megbocsát nekünk.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír