„Új, hatékony, megelőző, összefogáson alapuló védelmet kell biztosítani a kiskorúak számára a digitális világ káros hatásaival szemben, mely korunk egyik legsúlyosabb kihívása” – hangsúlyozta Ferenc pápa beszédében, melyet a „Gyermekek méltósága a digitális világban” címmel tartott római konferencia résztvevőihez intézett október 6-án a Vatikánban, a Kelemen teremben.

A Pápai Gergely Egyetem kiskorúak védelmével foglalkozó központja Hans Zollner jezsuita vezetésével és a WePROTECT világszövetséggel együtt október 3. és 6. között nemzetközi konferenciát tartott Rómában Gyermekek méltósága a digitális világban (Child Dignity in the Digital World) címmel. A konferencia zárónyilatkozatát október 6-án adták át Ferenc pápának, aki ebből az alkalomból beszédet intézett a tanácskozás résztvevőihez.

Ferenc pápa korunkra jellemző, új problémának nevezte a digitális világ kiskorúakat érintő veszélyeit, amit még nem tanulmányoztak és vitattak meg megfelelően. A Katolikus Egyház alapvető hozzáállásával kapcsolatban a Szentatya utalt arra, hogy az 1948-as emberi jogok egyetemes nyilatkozatát II. János Pál pápa az ENSZ 1979-es közgyűlésén „az emberiség morális haladása mérföldkövének” nevezett. Ennek tudatában írta alá a Szentszék 1959-ben a gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot, majd szabadon csatlakozott annak 1990-es egyezményéhez és a 2001-ben kiadott fakultatív protokolljához. Az Egyház álláspontja követi a Szentírást, mely a személy méltóságát abban találja meg, hogy Isten saját képmására teremtett minket, a gyermekek méltóságát pedig Jézus és a „kicsinyek” kapcsolatából eredezteti: az Úr nemcsak ölbe veszi és megáldja a gyermekeket, hanem kemény szavakkal el is ítéli megbotránkoztatásukat.

Ferenc pápa a digitális világot rendkívüli tudományos és technikai vívmánynak nevezte, mely átalakította életkörülményeinket és kommunikációs lehetőségeinket, ugyanakkor olyan eszköznek, mely megváltoztatta a gondolkodásmódunkat. „Aggodalom és félelem tölt el bennünket a technikai fejlődés gyorsasága miatt, mert úgy érezzük, kicsúszik a kezünkből az ellenőrzés lehetősége” – mondta a pápa. Egy világméretű válságról van szó, mely egyszerre környezeti, gazdasági, politikai, morális és spirituális természetű, ami az egész emberségre nézve sorsdöntő, de különösen is a fiatalok számára.

A világ 3,5 milliárd internethasználója közül 800 millió kiskorú, és ez a szám növekszik – mutatott rá Ferenc pápa. – Csak Indiában a következő két évben újabb fél milliárd ember lesz jelen a világhálón, akiknek a fele kiskorú. A Szentatya felhívta a figyelmet az internettel való visszaélés újabb formáira, mint az online provokáció (trolling), a zaklatás (cyberbullying), a szexuális zsarolás (sextortion) és a behálózás, becserkészés (grooming), amikor egy felnőtt, sok esetben gyermeknek kiadva magát férkőzik online 12-14 éves fiúk és lányok közelébe. Mindez együtt jár a szervezett bűnözéssel, az emberkereskedelemmel, a prostitúcióval. Ez az internet sötét oldala, a „Darknet” – mondta keserűen a pápa.

Ez az új jelenség nemcsak megdöbbent bennünket, de úgy érezzük, irány vesztettek lettünk. A minden határon átívelő lehetőségeknek köszönhetően a digitális világ torz használatát egyetlen nemzet sem tudja saját maga megakadályozni. Ám mégsem szabad hagyni, hogy a félelem eluralkodjon rajtunk vagy hogy a tehetetlenség érzése cselekvésképtelenné tegyen bennünket. Együtt kell lépéseket tennünk – mondta a pápa és idézett a Laudato si’ kezdetű enciklikájából: „Mindazonáltal vissza lehet térnünk a szélesebb látókörhöz; az emberi szabadság képes korlátozni a technikát, képes irányítani és egy másfajta, egészségesebb, emberségesebb, szociálisabb, átfogóbb haladás szolgálatába állítani azt” (LS 112).

Ennek a közös fellépésnek a hatékony működése érdekében három lehetséges távlati tévedéssel kell szembenézni – emelte ki pápa. Az első a kihívás alulértékelése, lebecsülése, mondván, „nem kell túldimenzionálni a problémát”. Ám a neurobiológia, a pszichológia, a pszichiátria kutatásai éppen azt igazolják, hogy az erőszakos és szexuális tartalmú képek erős hatást váltanak ki a gyermekek formálódó elméjében és lelki, pszichológiai zavarokat okozhatnak a fejlődésükben. A pápa itt megjegyezte, hogy a felnőttek körében szintén felléphetnek problémák, mert a világháló torz használata és a kialakuló függőség befolyást gyakorol a szerelemről alkotott elképzelésre és a szexuális kapcsolatra is.

A másik tévedés a technikai szabályozásba és kontrollba vetett túlságos bizalom, mely elégségesnek tartja a médiaeszközökbe mind rafináltabban beépített szűrőket. Ferenc pápa elismerte, hogy bizonyára szükség van technikai óvintézkedésekre, amiknek fejlesztésébe a közösségi média eszközeit gyártó vállalatoknak is be kell fektetniük. De még ennél a technikai fejlődésnél is fontosabb, hogy a gyártók és a használók nagyobb etikai elkötelezettséggel rendelkezzenek.

A harmadik lehetséges veszélyt a pápa a világháló határok nélküli szabadságának ideológiai és mitikus szemléletében látja. Visszaélés esetén nem a szabadság gyakorlásáról van szó, hanem bűnügyről, amivel szemben bölcsen és határozottan kell cselekedni, globális szinten kiszélesítve a kormányok és a rendvédelmi erők együttműködését, amilyen globális maga az internet.

Tudatosítani kell a problémák súlyosságát, ezeknek megfelelő törvényeket kell hozni, ellenőrizni kell a technológiai fejlődést, azonosítani kell az áldozatokat és elő kell keríteni a bűntényt elkövetőket. Szükség van továbbá az érintett kiskorúak rehabilitálására, a nevelők és a családok segítésére, a fiatalok helyes internethasználatra nevelésére. Végül a pápa leszögezte, a Katolikus Egyház kész az elköteleződésére, továbbá múltbeli hibáin okulva ma különösen is súlyos kötelességének érzi azt, hogy hosszú távra kötelezze el magát a kiskorúak védelme mellett, annak reményében, hogy tiszta és biztató szemmel tudjon nézni a gyermekek szemébe.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.hu

Magyar Kurír