Ferenc pápa november 5-én a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szokásos reggeli szentmiséjén a nap olvasmányairól elmélkedve azt hangsúlyozta, hogy a keresztény magatartásnak befogadónak kell lennie.

Szent Pál Rómaiakhoz írt levelében azt sürgeti, hogy ne ítélkezzünk, és ne vessük meg a testvéreket. Az ilyen magatartás – a pápa szavai szerint – a csoportból való kizáráshoz vezet, a különbségtétel nem keresztény magatartás. Krisztus a Kálvárián szerzett áldozatával egybeköt, minden embert befogad az üdvösségbe. Az evangélium szavai szerint közelednek Jézushoz azok is, akiket kivetettek, akik kívülállók voltak, a bűnös emberek. Erre a farizeusok és az írástudók zúgolódni kezdtek, ők is a kirekesztést, a különbségtételt szorgalmazták. Azt tartják magukról, hogy ők tökéletesek, tisztelik a törvényt, amazok pedig bűnösök. Ha eltávolítunk közösségeinkből embereket, akkor a kirekesztés útján járunk. Kezdetben kis dologról van szó, ám ez a gyökere minden háborúságnak, minden katasztrófának, a háborúk is kirekesztéssel kezdődnek. Kirekesztés a nemzetközi közösségből, de a családból is, és a barátok között is mennyi veszekedés van… A Jézus által mutatott és tanított út ennek éppen az ellenkezője, azaz a befogadás útja.

Nem könnyű befogadni az embereket, sokan vannak olyanok, akik ellenállnak, és a megkülönböztetés magatartását választják. Jézus ezért elbeszéli az elveszett bárány és a fillérét elveszítő szegény asszony történetét. A pásztor és az asszony is minden erejükkel keresik azt, ami elveszett. Amikor megtalálják, teli vannak örömmel. Mennek, és elmondják a szomszédoknak, barátoknak a jó hírt: „Megtaláltam, befogadtam.” Ez Isten befogadó magatartása azokkal szemben, akik kirekesztenek, ítélkeznek, elkergetik az embereket. Ez nem kell, ez sem kell, és ez sem – és így szépen kialakítanak egy kis csoportot, megalkotják saját környezetüket. Ez egyfajta dialektika a kirekesztés és a befogadás között. Isten azonban mindenkit befogadott az üdvösségbe.

Jézus ugyanazt teszi, mint az Atya, aki arra hívta Őt, hogy üdvözítsen. Keres és befogad minket, hogy egy család legyünk. Gondolkozzunk el ezen, és legalább a mi kis környezetünkben ne ítélkezzünk. Ne zárjunk ki senkit életünkből, szívünkből, mosolyunkból, imáinkból, és ha úgy adódik, mondjunk egy jó szót. Ferenc pápa Szent Pál szavaival zárta gondolatait: „Mindnyájan megjelenünk Isten ítélőszéke előtt (…) tehát mindegyikünk magáról ad számot Isten előtt.” Kérjük a kegyelmet, hogy olyan férfiak és nők legyünk, akik a higgadt óvatosság jegyében mindig a befogadó magatartást követjük. Nem zárjuk be az ajtót senki előtt, és szívünk mindig nyitott. Tetszik, nem tetszik, de a szívem nyitva áll. Adja meg az Úr ezt a kegyelmet – fogalmazott Ferenc pápa a csütörtök reggeli szentmisén.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír