Ha megtanulnánk szolgálni és a másik ember elé sietni, hogy megváltozna a világ! – hangoztatta a Szentatya május 31-én a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén. Május utolsó napján, a Szűzanya hónapjának lezárásaként a Szentatya Máriának szentelte gondolatait.

A szolgálat és a találkozás révén megtapasztalhatjuk az örömet, amely betölti az életet. Női bátorság, a másokra való odafigyelés képessége, egy kinyújtott segítő kéz, gondoskodás. Mindenekelőtt azonban öröm, amely betölti a szívet, új értelmet és irányt ad az életnek – fogalmazott a pápa.

Ferenc pápa a napi evangéliumi szakaszból kiindulva Mária Erzsébetnél tett látogatását (vö. Lk 1,39–56) elemezte, valamint Szofoniás próféta (vö. Szof 3,14–18) és Szent Pál szavaira (vö. Róm 12,9–16b) támaszkodva arról az örömteli liturgiáról beszélt, amely friss fuvallatként tölti meg életünket. Milyen rossz is fintorgó arcú, szomorú keresztényeket látni, nagyon-nagyon rossz – mondta a pápa, majd hozzátette: „Ők nem is teljesen keresztények. Azt hiszik, hogy keresztények, de nem azok egészen. Ez a keresztény üzenet. És ebben az örömteli hangulatban, amellyel a mai liturgia megajándékoz minket, két dolgot szeretnék kiemelni: az első egy hozzáállás, a második egy tény. A hozzáállás a szolgálat.”

Mária hezitálás nélkül szolgál. Ahogy az evangélium mondja, „sietett” annak ellenére, hogy állapotos volt, és az úton ki volt téve a banditák okozta veszélynek. Ez a 16, legfeljebb 17 éves lány bátor volt. Fölkelt és ment – mondta a pápa, aki ezután a női bátorságról beszélt. „A bátor nők az egyházban olyanok, mint a Szűzanya. Ezek a nők viszik előre a családot, ezek a nők nevelik a gyerekeket, néznek szembe annyi bajjal, fájdalommal, ápolják a betegeket… Bátrak: fölkelnek és szolgálnak, szolgálnak. A szolgálat a keresztények ismérve. Aki nem azért él, hogy szolgáljon, annak fölösleges élnie. A szolgálat pedig az öröm jegyében kell, hogy teljen” – ez az a hozzáállás, amire a pápa fölhívta a figyelmet. Van öröm és szolgálat is, mindig.

A másik pont, amiről Ferenc pápa szólt homíliájában, az Mária és unokatestvére, Erzsébet találkozása. Ez a két nő találkozik, méghozzá örömmel találkozik egymással, és a pillanat ünneppé válik. Ha mi ezt megtanulnánk, a szolgálatot és a másik elé való sietés képességét, hogy megváltozna a világ! „A találkozás is keresztény sajátosság. Egy olyan ember, aki kereszténynek mondja magát és nem képes elmenni másokhoz, találkozni velük, az nem teljesen keresztény. Mind a szolgálat, mind pedig a találkozás megkívánja, hogy kilépjünk önmagunkból: kilépjünk, hogy szolgáljunk, hogy találkozzunk, hogy átöleljük a másik embert. És Mária ezzel a szolgálatával megújítja ígéretét az Úrnak, megvalósítja azt a jelenben. És az Úr – ahogyan az első olvasmányban hallottuk: »Veled van az Úr, a te Istened« – éppen a szolgálatban, a találkozásban jelenik meg” – zárta homíliáját Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír