Az Isten és a gonosz közötti küzdelemben, amelyről a liturgia az egyházi év végén beszél nekünk, nagy csapda rejtőzik, amit a Szentatya egyetemes kísértésnek hív. Aki azonban hisz, annak világos vonatkozási pontként lebeg a szeme előtt Jézus története, a pusztaságban és a közéletben megélt próbatételeivel, az ellene irányuló rágalmakkal és mocskolódással, végül pedig a kereszthalállal, amikor a béke fejedelme feltámadása által győzedelmeskedik a világ fejedelmén. Ferenc pápa Jézus életének ezekkel a mozzanataival mutatott rá, hogy az evangéliumban leírt világvégi felfordulásban a tét magasabb a természeti csapások drámájánál.

„Amikor Jézus egy másik szakaszban beszél erről a csapásról, akkor a templom lerombolásáról, a hit és a nép megszentségtelenítéséről szól. Mit is jelent ez? - tette fel a kérdést a pápa. Olyan lesz ez, mint az evilági fejedelem győzelme, Isten kudarca. Úgy tűnik, mintha a természeti katasztrófák pillanatában ő lenne a világ ura".

A hit profanizálása a végső próbatétel tehát. Nyilvánvaló ez abból is, amit Dániel próféta szenved el az első olvasmányban, amikor az oroszlánok elé vetik, amiért Istent imádta és nem a királyt. Az imádás betiltásáról van tehát szó - szögezte le Ferenc pápa, majd a mai korra tekintve így szólt:

„Nem lehet beszélni a vallásról, mert az magánügy, nemde? Erről nyilvánosan nem beszélünk. A vallási jelképeket eltávolították. A világi hatalmaktól jövő parancsoknak kell engedelmeskedni. Sok szép dolgot lehet csinálni, de Istent imádni nem lehet. Be van tiltva az imádás. És amikor ez a pogány magatartás kiteljesedik, akkor jön el Ő: 'akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkön nagy hatalommal és dicsőséggel' (vö. Mk 13,26) A keresztények, akiket üldöznek, akiknek megtiltják Isten imádását, azt elővételezik, ami mindenkivel történik majd".

Ferenc pápa ezzel szemben arra buzdít, hogy emeljük föl a fejünket, hiszen közel Jézus Krisztus győzelme. „Ne féljünk, Isten ugyanis csak hűséget és türelmet kér tőlünk. Legyünk hűségesek, mint Dániel, és türelmesek, mert a végén egyetlen hajszál sem vész el a fejünkről - így ígérte nekünk az Úr. Gondoljunk ezen a héten erre az általános hittagadásra, amit az imádás betiltásának nevezhetünk, aztán tegyük föl magunknak a kérdést: Én imádom az Urat? Imádom Jézus Krisztust, az Urat? Vagy csak félig-meddig, az evilági fejedelem játékát űzöm? Imádni a végsőkig, bizalommal és hűséggel: ezt a kegyelmet kell kérnünk ezen a héten" - fohászkodott csütörtök reggeli homíliájában a Szentatya.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír