A természeti katasztrófa 2010. január 12-én sújtott le a Kuba mellett fekvő, tízmillió lakosú szigetországra. Mintegy 230 ezer ember vesztette életét és óriási anyagi kár keletkezett az amúgy is súlyos gazdasági gondokkal küzdő államban.

Köszönet az elvégzett munkáért

A találkozót a Cor Unum Pápai Tanács és Latin-Amerikai Pápai Bizottság szervezte. A pápa köszönetet mondott a küldöttség tagjainak, a püspököknek és a híveknek azért a támogatásért, amellyel a tragédia után a haiti nép megsegítésére siettek. Jóllehet nagyon sok minden megvalósult az újjáépítés során, számos tennivaló maradt még hátra. Az elvégzendő feladat a következő három lábon nyugszik: az emberi személyen, az egyházi közösségen és a helyi egyházon.

Újjáépíteni az emberi személyt a maga teljességében

Az emberi személy áll az egyház tevékenységének középpontjában. A közeli karácsony azt mutatja nekünk – hangsúlyozta a pápa, – hogy milyen fontos az Istennek az ember, akiért magára vette az emberi természetet. A mi első feladatunk tehát az ember megsegítése, minden emberé. Nem lehet újjáépíteni egy országot, hogy ne építenénk újjá az emberi személyt a maga teljességében. Úgy kell eljárni, hogy Haitin minden egyes embernek meglegyen mindene, nemcsak anyagi szempontból, hanem emberileg is, hogy megélhesse saját felelősségét, saját lelki és vallási életét. Az emberi személy transzcendens távlatának megfelelően az egyháznak szem előtt kell tartania ezt a szempontot, ezért a humanitárius segítséghez társuljon mindig a lelkipásztori segítségnyújtás.

Az egyházi közösség a szeretet formája és eszköze

A második lényeges szempont az egyházi közösség. Haitin jó együttműködés alakult ki az egyházi intézmények – egyházmegyék, szerzetesi intézetek, karitatív szervezetek – és az egyes hívek között. A maga módján mindenki hozzájárul ehhez a jelentős jótékonysági műhöz. Adjunk hálát az Istennek, hogy sokakban fölszítja a vágyat, hogy felebarátként kövesse a szeretet törvényét, ami az evangélium szíve. A szeretet pedig még igazabb és lendületesebb, ha azt közösségben élik meg. A közösség tanúsítja, hogy a szeretet nem csak a másik megsegítése, hanem olyan dimenzió, mely áthatja az egész életet és lerombolja az individualizmus emelte korlátokat. A szeretet az egyház benső élete, mely megnyilvánul az egyházi közösségben: közösség a püspökök között és a püspökökkel, közösség a különféle karizmák és szeretet-intézmények között, hiszen senki sem dolgozik önmagáért, hanem Krisztus nevében. Az egyházi közösség végül az állami hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésben is kifejezésre jut.

Helyi közösség – kézzelfogható tapasztalat

Végül szeretném kiemelni a helyi közösség szerepét – hangsúlyozta a pápa. Abban ugyanis a keresztény tapasztalat kézzekfoghatóvá válik. Szükséges, hogy a haiti egyház mind élőbb és termékenyebb legyen, hogy tanúságot tegyen Krisztusról, és hogy hozzájáruljon az ország fejlődéséhez. Ferenc pápa arra buzdította a haiti püspököket, a papokat, a lelkipásztori munkatársakat, hogy buzgalmukkal és testvéri közösségeikkel teremtsenek a hívek soraiban megújult elkötelezettséget a keresztény képzésben és az örömteli és gyümölcsöző evangelizálásban.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír