Fedezzük fel újra a Biblia család- és férfiképét!

A nagykanizsai Magvető együttes lelkesítő zenéjével, Istent dicsőítő imádságokkal, énekekkel kezdődött a találkozó. Száznál is többen gyűltek össze a püspökség dísztermében. A gyermekekkel érkező családok a fiatal segítők által biztonságban tudhatták a kisebbeket.

Imádság és szeretet kell mindenkinek. Ha keveset imádkozunk, azt is csak futva, ne csodálkozzunk a szeretetlenség miatt. A Szentháromságos Isten teszi teljessé a házasok, a családok életét, és ez imádság nélkül nem megy – mondta Varga László atya. Vágyakozzunk az imára, ehhez teremtsünk csendet magunk körül, s mondjuk: „Itt vagyok, Uram!”. Ahogy az imát naponta gyakoroljuk, úgy az általa kapott szeretetet is folyamatosan tanulnunk kell. Ez máshogy nem megy. Vigyük Isten mezejére a bennünk lévő haragot, gyűlöletet; Ő ebből is tud életet fakasztani. De ez az élet nem a miénk. Életünk középpontjában Jézus kell, hogy legyen – a házasságban és a gyereknevelésben is. Akkor nem „hordjuk túl lelkileg” gyermekeinket, nem láncoljuk magunkhoz őket félelmeink miatt, lesz bennünk kellő alázat és tisztelet irántuk, és hitünket úgy tudjuk átadni csemetéinknek, hogy az élővé válik – hangzott el a tanításban.

Fedezzük fel újra a Biblia család- és férfiképét, amit a társadalmunk egyre jobban lerombol – buzdított Laci atya. A férfi nincs a helyén a katolikus családokban sem. A sok munka, pénzkereset mellett nem tud a családi imaéletben megfelelően részt venni.

A szentmisét az alkalomnak megfelelően átrendezett díszteremben mutatta be paptársaival Varga László atya.

Uzsalyné Pécsi Rita PhD neveléskutató előadásában kiemelte: érzelmek és ezek fejlesztése nélkül nem létezik hitre nevelés, bár a hit kegyelem. A bibliai magvető példájából kiindulva nyitogatta, irányította a jelenlévők szemét-szívét arra, hogy a szülőknek és minden neveléssel foglalkozó embernek az a küldetése, hogy befogadóvá tegye a földet, ahová a magokat vetni akarja. Ezt csak az érzelmekre hatva tudjuk megtenni. Érzelmeink sűrű hálóként borítják be idegrendszerünket, így mindent mindennel összekötnek. Nekünk, jó kertészeknek ebbe az érzelmi hálóba kell bejutnunk, vagyis az érzelmi intelligenciát kell növelnünk, ha jó talajt akarunk. Az érzelmeinket befolyásoló készségek, így a hit alapkészségei is fejleszthetőek, ha élményekhez, tapasztalathoz juttatjuk gyermekeinket, és hagyjuk ezekkel azonosulni őket. Mindezt elősegíthetjük, ha népmeséket olvasunk nekik, népi játékokat, körjátékokat tanítunk és játszunk velük, hagyjuk őket rajzolni, énekelni, táncolni. Ezek az élmények, tapasztalatok – magyarázatok nélkül – jól beléjük vésődnek, amiket majd krízishelyzetekben alkalmazni tudnak – emelte ki Pécsi Rita. Kertészeken kívül legyünk fürdőmesterek is legyünk (vö. Jn 5,1–9) – javasolja a neveléskutató –, mert ott kell állnunk a fürdő partján, tudnunk kell, mikor kavarodik fel a víz, s bele kell mennünk a gyógyító vízbe, de nemcsak a gyerekekkel, hanem társunkkal, barátainkkal, sőt akár plébánosunkkal is.

Az előadás utáni kiscsoportos beszélgetés során más plébániák híveivel és papjaival ismerkedhettek meg a résztvevők, majd megbeszélhették, mit tudnak beépíteni életükbe az elhangzottakból – derül ki Tóthné Margó beszámolójából.

Kaposvári Egyházmegye/Magyar Kurír