Don Bosco szoros kapcsolatban állt IX. Piusszal, akit nagyon szeretett, elfogadta tanácsait még akkor is, ha áldozatokat követelt tõle. A pápa segítette a Szalézi Család megalapításában, biztatta önéletrajza megírására, de Don Bosco is sűrűn sietett a segítségére.

 Giovanni Maria Mastai Ferretti — IX. Piusz pápa — Girolame gróf és Caterina Sollazzi kilencedik gyermeke volt. Senigalliában született 1792. május 13-án. 1803 és 1808 között piarista növendék volt Volterrában, a Nemesi Kollégiumban. Pap szeretett volna lenni, de hirtelen jelentkező epilepsziás rohamai miatt abba kellett hagynia tanulmányait. 1815-ben Loretóban a gyógyulás kegyelmében részesült. Folytatta teológiai tanulmányait, és 1819-ben pappá szentelték. 1823-tól két évet Chilében tölt misszionáriusként. Mindössze 35 éves volt, amikor Spoletóban érseknek nevezték ki, később, 1832-ben pedig Imolában. 1840-ben bíboros lett, és 1846. június 16-án, 54 éves korában megválasztották pápának. Megválasztása után azonnal reformokat ígért a Pápai Államon belül (sajtószabadság, a zsidók szabadsága, vasútvonal kiépítése, Alkotmány kibocsátása), de amikor 1848-ban megtagadja a háború támogatását Ausztria ellen, megkezdődött „üldöztetése”.
Bosco Szent János legelőször 1858. március 9-én volt kihallgatáson IX. Piusznál. Mindkettőjüknek olyan benyomásuk volt a másikról, mintha egy szenttel találkoztak volna. IX. Piusz támogatta és irányította Don Boscót a szalézi rend megalapításában. Ő ajánlotta neki, hogy nevezze „Társaságnak”, lépést tartva a korral; hogy tegyenek fogadalmat, de ne ünnepélyes keretek között. Továbbá egyszerű öltözéket javasolt, a lelki életben pedig hatékony, de nem túl bonyolult gyakorlatokat. Rábeszélte Don Boscót, hogy írja le Emlékiratait, lelki örökségül hagyva a szaléziaknak. Pápasága alatt jóváhagyta a Szalézi Társaságot és szervezeteit, a Segítő Szűz Mária Leányainak Intézetét, és a Szalézi Munkatársak Jótékonysági Egyesületét, amelynek első tagjai között volt.
Don Bosco nagyon szerette IX. Piuszt, elfogadta minden tanácsát, akkor is, ha nagy áldozatokat követelt. „Hajlandó vagyok bármilyen nehézséggel szembenézni - mondta -‚ ha a pápaságról és az Egyházról van szó”. De a pápa is nagyra becsülte Don Boscót, és néhány alkalommal elhívta Rómába, hogy kényes kérdésekben kikérje véleményét.
1854. december 8-án kihirdette a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját. 1869-ben összehívta az I. Vatikáni Zsinatot, 1870. december 8-án Szent Józsefet az egyetemes Egyház védőszentjének hirdette ki.
1878. február 7-én halt meg, 32 évi pápaság után. II. János Pál pápa XXIII. Jánossal, a ‚Jó pápával” együtt boldoggá avatta. TISZTELETRE MÉLTOVÁ NYILVÁNÍTJÁK 1985. JÚLIUS 6-ÁN BOLDOGGÁ AVATJA 2000. SZEPTEMBER 3-ÁN II. JÁNOS PÁL PÁPA