h9903

Az októberi jelenés közben történt a napcsoda, amelynek legalább hetvenezer szemtanúja volt. A Szűzanya a Rózsafüzér Királynőjeként mutatkozott be, és azt kérte a gyermekektől – és rajtuk keresztül minden hívőtől –, hogy naponta imádkozzák a rózsafüzért a békéért és a bűnösök megtéréséért.

Az ismert tények mellett íme néhány érdekes, részben feledésbe merült részlet:

1. Olvasás

A június 13-i, második jelenéskor a Szűzanya azt kérte a tízéves Lúciától, hogy tanuljon meg olvasni. Szokatlan kérés, mert akkoriban az ő társadalmi helyzetében a lányok nemigen tanultak írni-olvasni. Lúcia azonban küldetést kapott: neki kellett megismertetnie a fatimai üzenetet a világgal. A jelenések után kezdett iskolába járni. Több könyvet írt; későbbi éveiben még szövegszerkesztőt is használt.

2. Még rosszabb háború

Az 1917. július 13-i, harmadik jelenéskor a Szűzanya látomásban megmutatta a poklot a gyermekeknek, majd azt mondta: „a háború véget ér, de ha az emberek továbbra is megsértik Istent, még rosszabb háború fog kitörni XI. Piusz pápasága alatt.” Az első világháború 1918. november 11-én ért véget. 1917-ben, amikor a Szűzanya a „még rosszabbról” – a második világháborúról – beszélt, még XV. Benedek volt a pápa. Utóda csak öt évvel később, 1922. február 6-án lett pápa XI. Piusz néven. 1939-ben halt meg.

3. Betegség és halál

• Ugyancsak 1917. június 13-án a Szűzanya azt mondta Lúciának, hogy Jácintát és Ferencet nemsokára a mennyországba viszi. Mindketten az 1918-as spanyolnáthajárványban betegedtek meg.
• Ferenc 1919-ben, tizenegy évesen halt meg otthon, békésen. A halála előtti napon részesült először szentáldozásban.
• Jácinta először az ouremi kórházba került; sokat szenvedett, ám a Szűzanya sokszor meglátogatta és vigasztalta. A kislány a bűnösök megtéréséért ajánlotta fel szenvedéseit, Jézus iránti szeretetből, engesztelő áldozatához kapcsolódva. Ahogy a Szűzanya előre jelezte neki, a lisszaboni kórházban halt meg, néhány héttel a tizedik születésnapja előtt, 1920. február 20-án. Testét égetett mésszel hintették meg, mert rendelet írta elő, hogy a spanyolnáthában elhunytak testét így kell kezelni. Ennek ellenére amikor 1935. szeptember 13-án felnyitották a koporsóját, döbbenten látták, hogy a teste romlatlan maradt.

4. Fatima és a pápák

• VI. Pál volt az első pápa, aki Fatimában járt, a jelenések 50. évfordulóján, 1967. május 13-án.
• II. János Pál a Szűzanyának tulajdonította 1981-ben történt csodás megmenekülését. Ezért a merényletben használt golyót 1982. május 13-án, az esemény (és egyben az első fatimai jelenés) évfordulóján a Fatimai Szűzanya, Béke Királynője kegyszobor koronájában helyezte el.
• Ugyancsak II. János Pál avatta boldoggá Jácintát és Ferencet 2000. május 13-án. Ők lettek az Egyház legfiatalabb boldogjai.
• Ferenc pápa 2017. május 13-án, a fatimai események 100. évfordulóján avatja szentté Jácintát és Ferencet.

5. Apró földrajzi érdekesség

Az oltár, amelynél az 1993-as denveri ifjúsági világtalálkozón II. János Pál pápa misézett, pontosan ugyanazon az északi szélességi fokon (39.630369) helyezkedett el, mint a fatimai szentély. A Google térképen ellenőrizhető, hogy a denveri oltárt jelző emléktábla helye: 39.630369, -104.859966 , a fatimai szentélyé pedig 39.630369, -8.674347 .

6. Jácinta

Lúcia nővér írja emlékirataiban, hogy Jácinta a jelenések előtt „maga volt az elevenség, a játékosság”. Utána viszont „bár barátságos, de komoly és visszafogott lett. Minden tettében Isten jelenléte érződött, mint egy korban és erényességben érett embernél.” Ha egy felnőtt vagy egy gyerek nem megfelelően viselkedett, mindig rá mert szólni, hogy „ne tegye, mert ezzel megbántja az Úristent, és már így is annyian bántják!”

7. Ferenc

Ferenc a jelenések után szeretett egyedül imádkozni a bűnösök megtéréséért. Mindig vigasztalni akarta az Urat, akit – mint mondta – annyira elszomorít a sok bűn. Előfordult, hogy iskolába menet azt mondta Lúciának, menjen csak tovább, ő ott marad a templomban, „az elrejtőzött Jézusnál; nekem nem érdemes megtanulnom olvasni, hiszen hamarosan az égbe megyek”

8. Lúcia

Több életrajzi forrás mellett kármelita nővértársai is említik Lúciáról szóló könyvükben, hogy még kilencvenes éveiben, nagyon betegen is tudott viccelődni. Orvosa, dr. Branca Paul írta róla: „Meglepő, hogy mennyire normális, egyszerű, alázatos volt. Csupa derű és nevetés, folyton tréfált, sokat mosolygott. Jó volt vele lenni. Fertőző jókedve mindenkit felvidított.” Miközben a bűnösök megtéréséért szenvedett… Pap barátja, John de Marchi így fogalmazott: Lúcia nővér „abszolút normális volt, olyan valóságos, mint egy tálca sütemény. Legfőbb természetes tulajdonsága a vidámság volt.”

9. Két gyermek megmentése

Lúcia nővér egy alkalommal megmentett két fuldokló gyermeket. Emlékirataiban írja, hogy gyenge egészsége miatt nyaranta egy hónapra a tenger mellé küldte az orvos. Egy alkalommal kagylót szedett a kövek között, amikor asszonyok segélykiáltásaira lett figyelmes. Az erős hullámverés elragadott két gyermeket, akik a parton játszottak. Lúcia azonnal utánuk ugrott, és elkapta őket. „A Szűzanya segítségével sikerült megmentenem őket, neki köszönjék” – mondta a hálálkodó asszonyoknak.

10. A lényeg

• Fatimában kétségkívül csodák történtek, ám dr. Paul szerint Lúcia nővért zavarta, hogy az emberek folyton a csodákkal és a titkokkal foglalkoznak. Azt mondogatta: „A csodák és a titkok nem fontosak. A Szűzanya üzenete a lényeg: hogy Isten parancsai szerint éljünk. És a kérései: az imádság és a bűnbánat.”
• Joseph Ratzinger bíboros, XVI. Benedek emeritus pápa írta: „Egyik beszélgetésünk alkalmával Lúcia nővér azt mondta nekem: egyre világosabbá válik számára, hogy az egész jelenés célja az volt, hogy erősödjék a hit, a remény és szeretet gyakorlása – minden egyéb csak hozzáadás.”

A fatimai történésekről maga Lúcia nővér számol be visszaemlékezéseiben. A könyv letölthető itt: Fatimáról beszél Lúcia nővér

Ménesi Krisztina/párKatt.hu (Forrás: ncregister.com)