A kánoni vizitációra március 27-én és 28-án került sor az idén 966 éves Budapest-Belváros Nagyboldogasszony főplébánián, amelynek területén, a budapesti belvárosban több templom, mintegy húsz kápolna, számos katolikus oktatási és egyéb intézmény található, amelyekben 30 pap és különféle szerzetesközösségek tagjai teljesítenek szolgálatot.

A főpásztori látogatás pénteken délelőtt a plébánián kezdődött, ahol először az egyházközség dokumentumait és historia domusát tekintették át. Osztie Zoltán plébános szerkesztőségünknek elmondta: a plébánia pecsétje 1048-as keltezésű, 1235-től megvan a plébánosok névsora és 1688-tól folyamatos az anyakönyvezés. Tekintélyes könyv- és irattáruk jelenleg az esztergomi Prímási Levéltárban található.

Ezt követően a templom szomszédságában lévő piarista rendházban folytatódott a vizitáció, ahol Labancz Zsolt tartományfőnök és Szakál Ádám kápolnaigazgató tájékoztatta a bíborost az intézmény életéről. Ebben a házban található egyébként a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola is. A pénteki programot az Egyetemi templomban és a Központi Papnevelő Intézetben tett látogatás zárta, ahol Kuminetz Géza rektor és Rónaszéki Gábor rektorhelyettes adtak tájékoztatást a vizitáló főpásztornak.

Szombaton Erdő Péter a plébánia Szent Kinga Közösségi Otthonát kereste fel, ahol a plébánia valamennyi közössége lehetőséget kapott a bemutatkozásra: a képviselőtestület, a karitászcsoport, a családos közösség, a Szentháromság Testvériség, a nyugdíjas klub, az ifjúsági csoportok, a ministránsok, valamint a régi rítusú liturgikus közösség.

Szombaton délelőtt a Szervita téri templom, majd a pesti ferences templomigazgatóság került sorra, ahol a kilenc ott élő testvér különösen szép, liturgikus formában köszöntötte a főpásztort. Délután a Congregatio Jesu nővérközösség temploma, rendháza és iskolája zárta a területi látogatást, melyet este 6 órakor szentmise követett a főplébánia-templomban, melynek keretében sor került Bitter Lajos akolitussá avatására, valamint 22 fiatal bérmálására is.

Erdő Péter homíliájában a vakon született meggyógyításának evangéliumi részéhez fűzte gondolatait, így foglalva össze annak a hitre vonatkozó üzenetét: „Ez a vak ember a Siloe tavában mosakszik meg, és látni kezd. Meri vállalni, hogy megteszi, amit Jézus mond neki, rábízza magát, és Isten megajándékozza őt a hittel. Megnyílik a szeme, de megnyílik a lelke is. Ezt a mai evangélium végén található gyönyörű hitvallás foglalja össze. 'Hiszek, Uram!' – mondja a vakon született, és leborul Jézus előtt.”

A bérmálkozók számára pedig így fogalmazta meg tanítását a bíboros: „Különösen aktuális ma az az ajándék, amit istenfélelemnek neveznek. Az ószövetségi szentírás azt írja róla, hogy 'a bölcsesség kezdete az Úr félelme'. Minden Istennel való közvetlenség, barátság, szeretetkapcsolat attól válik számunkra igazán lenyűgözővé és felemelővé, hogy meggondoljuk, ki is voltaképpen az Isten. A térben és időben elképzelhetetlenül hatalmas kozmosz teremtője és fenntartója.”

„A plébánia a közösségek közössége – fogalmazta meg a bíboros  –, és ezen a kis területű, de rendkívül összetett lelkipásztori arculatú plébánián különösen látszik, hogy az egyház él, és ennek jele a sokfajta közösség is” – összegezte látogatásának eredményét Erdő Péter.

Magyar Kurír
(kzs)