Amint korábban hírt adtunk róla, az Európai Püspöki Konferenciák és a moszkvai, szerbiai, romániai, grúziai patriarkátusok képviselői, valamint a ciprusi és az albán egyházak küldöttei a gazdasági válsággal kapcsolatban vizsgálják az egyházak szerepét és cselekvési lehetőségeit – írja a SIR.

„Európánk egy virágzó korszak után – amikor talán néhányan úgy vélték, hogy a gazdasági növekedés folytonos lesz –  most egy olyan gazdasági és pénzügyi válságban találja magát, amely valamilyen módon mindenkit érint. A jelenlegi helyzet alapján arra a megállapításra jutunk, hogy a válság nem kizárólagosan gazdasági és pénzügyi jellegű, hanem etikai, erkölcsi, sőt antropológiai is” – mondta a bíboros. Hozzátette: „a mostani válságnak egy felhívássá kell válnia: mindannyian felelősek vagyunk minden egyes ember iránt”.

A gazdasági és politikai vezetőknek pedig felhívta a figyelmét: „A gazdaság és a politika vagy az emberi élet és a szolidáris kapcsolatok előmozdítójává válik, vagy pedig a válság egyre mélyebb lesz.” Majd így folytatta: „Az emberek és kiváltképpen a szegények iránti figyelem az egész társadalom számára sürgetővé válik. Nem lehet meggyógyítani a társadalmat anélkül, hogy nem gyógyítjuk meg a tagjait. Ezért vannak olyan keresztények, akik mindig az élvonalban lépnek fel az ember, a család és a társadalom védelmében.”

A CCEE elnöke szerint a válságból való kiút nem egyszerűen egy új gazdasági vagy pénzügyi mechanizmus felfedezésén és nem is elméleti idealizmusból felépített gondolatok megvalósításán keresztül vezet. „Ha a válság alapjaiban fellelhető, hogy az ember és a család veszített jelentéséből, értelméből, akkor a megoldásnak is innen kell kiindulnia. Az egyénnek és a családnak nem pusztán a gazdasági és politikai érdekek középpontjában kell állniuk, hanem arra is hivatottak, hogy az egész társadalmi élet főszereplői legyenek.”

Beszéde végén a bíboros emlékeztetett: „Az Egyház meggyőződése, hogy ugyanúgy, mint más válságos időkben, ma sem állhatunk meg, és nem várhatunk arra, hogy csak a hatalommal rendelkezők tegyenek valamit. Korunk olyan kor, amelyben mindenki együttműködésre hivatott.”

Magyar Kurír