A nyilvános műsorfelvételen – amelyen jelen volt Spányi Antal székesfehérvári püspök, a Magyar Katolikus Rádió (MKR) elnöke is – Erdő Péter bíborost Gerbei Anita és Tóth J. András kérdezte az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lelki-szellemi gyümölcseiről, illetve a világesemény szervezéséről.

A közönségtalálkozón a főpásztor a NEK himnuszára utalva rámutatott, Jézus Krisztus úr és király minden időben, így a jövőben is, a kérdés az, hogy a szemünk mennyire nyílik rá az ő országának, uralmának a valóságára.

„Szinte mindenki, aki részt vett a kongresszuson, beszámolt arról, hogy a tanúságtételek, a művészeti rendezvények által, illetve a liturgiákon, az eucharisztikus körmeneten, vagy éppen a pápai misén a tömeglélektani hatásokon túlmutató különleges, ellenállhatatlan, magasabb szintű valóságot is megtapasztalt, megérzett: erre szoktuk azt mondani, hogy ez a Szentlélek jelenléte.”

A bíboros hozzátette: ne határolódjunk el „szkeptikus módon attól, hogy bizonyos esetekben, amikor többen összejönnek Jézus nevében, azt tapasztalják, az Úr úgy van köztük, hogy közösségileg is megérezhető. Szent II. János Pál pápa liturgiáin, vele találkozva, vagy éppen a temetésén hasonlóan érezhettük ezt”. Budapesten, a kongresszuson is ilyen eseményben lehetett részünk, és rányílt erre a szemünk – mondta Erdő Péter.

„Nyilván statisztikailag nem kimutatható, hogy mik lesznek a NEK gyümölcsei a lelkekben, de a világ különféle részeiről kaptam e-maileket, leveleket a rendezvényt követően, és mindenki azt mondta: Budapesten valami különleges dolog történt, s ennek a hatását szeretnék továbbvinni” – mondta.

Kérdésre válaszolva a bíboros a lelki megújulás lehetőségével kapcsolatban rámutatott: „A plébániák megújulásának mozgalma már több mint két évvel ezelőtt elkezdődött hazánkban, amikor az Újraépítve című könyvet kiküldtük a plébániákra, és a helyi egyházközségek világi vezetőivel is konzultálva megbeszéltük, milyen területen lehet az amerikai példa nyomán hazai viszonyok között közösségibbé, elevenebbé tenni a plébániáinkat. Akkor jött a járvány, s ezt a konzultációt nem tudtuk folytatni, de végül megkaptuk a kongresszust, ami megint érezhető közelségbe hozta a megújulás szükségességét. Az említett könyv egyik szerzője a meghívásunkra részt is vett a NEK-en, s más lelkiségi mozgalmak alapítói, vezetői is eljöttek hozzánk tanúságot tenni.”

A bíboros megemlítette, hogy az előadások, szentbeszédek öt nyelven elérhetőek a YouTube-on jelenleg is. „A teljes program újra átélhető. A plébániai vezetőknek javasoltam is, hogy azt az előadást, amelyet a legfontosabbnak éreznek, hallgassák meg, beszéljék át, s ennek alapján akár egyéves megújulási programot is össze lehet állítani.”

Gerbei Anita műsorvezető kérdésére a bíboros összehasonlította a nemzetközi eucharisztikus kongresszus előző helyszínén, Cebuban tapasztaltakat a budapesti rendezvénnyel, a magyar sajátosságokkal, lehetőségekkel. Elmondta, hogy a rendezvények metodológiája egy nemzetközi standardnak felel meg, amelyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága javasol.

A Fülöp-szigeteki rendezvény mintegy tükör volt a számunkra – tette hozzá a bíboros, aki a továbbiakban részletezte, egybevetette a két különféle helyszín adta lehetőségeket. „A szervezéskor például rádöbbentünk, hogy nálunk milyen sokrétű a kulturális élet, amit felkínálhatunk, valamint arra is, hogy a fővárosunkban lehet és érdemes sétálni, körülnézni, beülni egy vendéglőbe. Cebuban egész más volt a helyzet.” Más az éghajlat, nagyságrendileg nagyobb a szegénység, jóval alacsonyabb szintű a közösségi közlekedés.

A budapesti rendezvénnyel kapcsolatban Erdő Péter rámutatott: „A járványhelyzet ellenére a meghívott előadók nyolcvan százaléka eljött. Elmondhatjuk, hogy kiálltuk a próbát, de ez nem csak a mi teljesítményünknek köszönhető. Nagyon megéreztük, hogy az Isten tenyerén vagyunk, s a Gondviseléstől függ minden. Három héttel a kongresszus előtt még megtörténhetett volna, hogy szigorúbb egészségügyi korlátozások miatt egészen más módon kell megtartanunk a rendezvényt. Hálát adhatunk a Jóistennek, hogy még eső sem esett.”

A közönségtalálkozón arról is szó volt, hogy Magyarország sajátos helyzetéből adódóan megvalósulhatott Kelet és Nyugat találkozása is. Országunkban görögkatolikusok és ortodoxok is  vannak, igaz, az utóbbiak öt különböző patriarkátusból, akiknek a képviselőit meg is hívtuk a NEK-re. De általában a közel-keleti katolikus pátriárkák mind jelen voltak, a legmagasabb szinten képviseltették magukat. Hilarion volokalamszki metropolita előadást tartott, és Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka népes képviseletével együtt szintén aktívan részt vett a találkozón.

Az is ajándék, hogy az ökumenikus találkozások derűsen, tartalmasan zajlottak, fel sem merült, hogy eltagadjuk vagy elmossuk a hitbeli különbségeket, ugyanakkor nem is sértettünk meg senkit. Derűs harmóniában találkozhattunk.

A Magyar Katolikus Rádió közönségtalálkozóján Erdő Péter a továbbiakban részletesen, mondanivalóját humorral is átszőve idézte fel rendkívül sűrű programját a NEK idején, amikor egyik helyszínről a másikra utazott: „A találkozások többnyire az étkezések során, a szünetekben zajlottak, éppen azzal, aki mellé odasodort a helyzet.”

Sor került természetesen szervezett találkozásokra is. A főpásztor kiemelte az örmény katolikus egyházi vezetővel (akit éppen a NEK után neveztek ki metropolitának) való megbeszélését a budavári Úri utcában. „Már a magyarországi örmény katolikus hívek lelkipásztori ellátásáról tárgyaltam vele” – mondta.

A bíboros igyekezett házigazdaként jelen lenni a kongresszusi rendezvényeken ott, ahol lehetett. Külön említette Bartholomaiosz pátriárkával, valamint népes kíséretével és természetesen a Szentatyával való találkozását.

Ez utóbbival kapcsolatban Erdő Péter felidézte: „Többször meghívtuk már Ferenc pápát Magyarországra, például a Szent Márton-év alkalmából is. Akkor legátust küldött hozzánk. Próbáltam unszolni is, hogy jöjjön el, de rendre azt a kérdést tette fel nekem: »Jók vagytok?« Erre azt válaszoltam: »Igyekszünk jók lenni.« Végül aztán amikor ismét ezt kérdezte, azt válaszoltam: »Nem, rosszak vagyunk, jöjjön, és térítsen meg minket!« El is jött az eucharisztikus kongresszusra.”

Tóth J. András, az MKR közönségtalálkozójának másik műsorvezetője megjegyezte: a pápa olyannyira jól érezte itt magát, hogy azt mondta, jövőre szívesen visszatérne. A bíboros ezzel kapcsolatban azt mondta: „Erről beszéltem is vele, amikor Rómába mentem megköszönni a budapesti látogatását. Természetesen a választási kampány idejére nem szerencsés pápalátogatást szervezni, és ezzel ő is teljesen egyetértett, de később szívesen jön, mondta, s hozzátette: »Vagy én, vagy XXIV. János« – utalva lehetséges utódára. Vatikanológusok is felfigyeltek erre a már többször tett kijelentésére, kommentálták is az efféle egyháztörténeti perspektívába helyezett megjegyzéseit. Mi abban bízunk, hogy ő maga jön el majd ismét Magyarországra.”

A közönségtalálkozón szóba került a NEK változatos zenei programja is, elhangzott: egyházzenei megújulás látszik kibontakozni a kongresszus nyomán. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta, hogy minden zenei esemény színvonalas volt, köszönhető ez a világrendezvény fő zenei koordinátorának, Sapszon Ferencnek. Több mű erre az alkalomra született, például a lovári mise, vagy a Budapest Klezmer Mise.

Erdő Péter örömét fejezte ki, hogy nagyon nagy számban voltak jelen a NEK szombati körmenetén, pedig a szervezők attól tartottak, hogy az aznap délelőtt remekül sikerült Margit-szigeti rendezvény után a fáradtság miatt sokan otthon maradnak.

„Ezzel szemben csodálatos meglepetésre az emberek nagy része eljött, s talán ennek köszönhető, hogy a nagy körmeneten az összkép fiatalos volt, gyermekekkel, babakocsival is vettek részt az eseményen. Külföldi újságírók írták, hogy ahogy végignéztek a résztvevők sokaságán, nem a hagyományos vallásosság túlélését, nem is a folklór fennmaradását, hanem egy viszonylag fiatal, urbánus hívő tömeget lehetett látni.”

Az MKR rendezvényén Erdő Péter külön beszélt a fiatalok nagyrendezvényéről, a Forráspontról. Megjegyezte: „Mi, a püspöki konferencia tagjai úgy gondoljuk, hogy ezt a színvonalas, már a korábbi években is nagy lelki intenzitással megvalósuló eseményt érdemes továbbvinni, akár a püspöki konferencia ifjúsági bizottságának égisze alatt országos szinten, évről évre megrendezni.”

A közönségtalálkozón Szikora József, az MKR főszerkesztője a jelenlévők köréből érkezett kérdést olvasott fel: Mit láthatott a Szentatya a magyarokon, ami ennyire megragadta őt, hiszen mindenütt szeretettel és örömmel fogadják. Talán ő is a Szentlelket tapasztalta meg?

Erdő Péter így válaszolt: „Úgy lehet, hogy Ferenc pápa külön is megtapasztalta a Szentlelket. Ő szereti azt a jelzőt használni, hogy őszinte. Azt gondolom, itt Budapesten egy őszinte vallásosságot tapasztalt meg. Másrészt pozitív volt az általános hozzáállás. Ne feledjük, egyes országokban a hívők mellett a pápát tüntetők, rendzavarók is várják. Nálunk ilyenek nem voltak.”

Merre vezet a magyar Egyház útja a NEK után? – tette fel a következő kérdést Gerbei Anita műsorvezető.

„Most a 2023-as szinódus egyházmegyei előkészítése folyik, a plébániákon is megkérdezzük a híveket, tanácskozunk arról, miként válhatnának valóban missziós közösséggé a plébániáink. Ki vagyunk téve ugyanakkor a járványhelyzet adta körülményeknek, ennek ellenére igyekszünk folytatni a megbeszéléseket” – mondta a bíboros.

Erdő Péter arról is beszélt, hogy „többektől érkezett a kérés, hogy azt az imát, amelyet a NEK előtt imádkoztunk éveken keresztül, folytatni kell, olyan jól sikerült a szövege. Az utolsó két sort elhagyva tehát írtunk egy kongresszus utáni változatot, amit most éppen kétszázezer példányban készülünk kinyomtatni egy szentképen, amely a kongresszusra készült új monstranciát is ábrázolja”.

A Benczúr Házban megtartott közönségtalálkozó végén a NEK egyik lelki-szellemi gyümölcséről külön szólt a bíboros, mindenkinek figyelmébe ajánlotta a BízdRáMagad.hu honlapot. A hitéletnek át kell járnia kinek-kinek a mindennapjait, s nyitnunk kell a világ felé. A honlap abban segít, hogy intenzívebb lehessen a közösségi kapcsolat a hívek között.

Olyan „szolgáltatás” ez, amely a családi élet minden területén segítséget nyújt, a gyerekneveléstől kezdve az iskoláztatásig, az idősekkel éppúgy foglalkozik, mint a munkahelyi problémákkal vagy a gyakorlati élet részterületeivel. Szakmai szinten készül választ adni, olyan szakemberek által, akikben megbízhatnak a hívők. Fontos összetartó erő ez a katolikusok közösségén belül.

A továbbiakban szó esett arról is, hogy több kiadvány lát majd napvilágot a rendezvényről, köztük egyfelől egy klasszikus emlékkönyv, amely december 10-re el is készül, másfelől egy fotókkal bőségesen ellátott kötet a Magyar Kurír kiadásában, mely a kongresszus hetét dolgozza fel Merényi Zita és Lambert Attila fotóival [várható megjelenés november 15. – a Szerk.], továbbá egy interjúkötet a NEK hírnökeivel, illetve egy gyűjtemény az elhangzott tanúságtételekkel, előadásokkal a jövő év elejére, több nyelven.

A bíboros a közönségtalálkozó zárszavában elmondta: Az a közösségteremtő erő, amit megéreztünk a NEK hetében, állandóan jelen van az Egyházban, arra kell törekednünk, hogy teremtsünk olyan alkalmakat, amikor élményszerűen is megélhetjük, megtapasztaljuk ezt, nemcsak nagy tömegben, hanem a kisközösségekben is. Imádkozzunk azért, hogy ilyen formában is folytatódjon a kongresszus. Végezetül Erdő Péter mindenkit meghívott a Krisztus Király ünnepének előestéjén tartandó nemzetközi szentségimádásra, melynek résztvevőit a világháló köti össze.

Szerző: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír