„A Szentatya maga említette, mégpedig kétszer is – egyszer amikor bejelentette az új bíborosokat, másodjára pedig éppen a tegnapi szertartás során –, hogy ez a konzisztórium a februárinak mintegy a kiegészítése volt. Ez azt jelenti, hogy ki akarta fejezni az Egyház nemzetközi jellegét, a katolicitását, vagyis hogy minden néphez szól a küldetése, a földkerekség minden emberéhez minden időkre, és egyben a teljes isteni kinyilatkoztatást hordozza. Tehát tartalmában is teljes, kifejezésében is teljes. Ebben a tekintetben nagy öröm, hogy latin rítusú és keleti rítusú főpásztorok egyaránt voltak az új bíborosok között. Képviselve volt Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, Észak-Amerika. Azt hiszem, hogy ilyen szempontból növekedett a testület nemzetközisége.”

Az új bíborosok között van Béchara Raï, libanoni maronita pátriárka is, aki a közelmúltban Magyarországon járt Erdő Péter bíboros meghívására, és a budapesti Szent István-bazilikában tartott szertartást. Ezzel kapcsolatban az esztergom-budapesti érsek elmondta: a maronita egyház a Közel-Kelet legerősebb katolikus közössége. A nagymértékű kivándorlás miatt azonban az előző évtizedek során minden kontinensen megjelent. Nem véletlen, hogy a pátriárka címerében ott található a földkerekség, a földgolyó, mert valóban Amerikától kezdve Nigériáig és Európa különböző országaiig mindenütt vannak ilyen közösségek. A magyar és maronita kapcsolatokra nézve nagyon fontos az egyetem-közi együttműködés, ennek már vannak bizonyos előzményei. Kiváló katolikus egyetemei vannak Libanonnak, ehhez hozzá fűzném a tömegtájékoztatás területén lévő lehetőségeket. Két országos, sőt nemzetközi satellit televízió van Libanonban, ami katolikus jellegű és ezen kívül is nagyon sok sajtóorgánum. Tehát mind ebben, mind tapasztalatokban vagy akár konkrét programokban is keressük az együttműködés útját – fogalmazott Erdő Péter bíboros.

Majd így folytatta: „Azt hiszem, hogy ezen túlmenően is nagyon fontos, hogy a keleti szertartású katolikus közösségek értékei, a rítusok hagyományai az egész Egyház kincsét alkotják, tanúbizonyságai nagyon sok hittani meggyőződésnek, nagyon sok olyan tradíciónak, ami esetleg a latin egyházban kevésbé kifejezetten, kevésbé hangsúlyosan jelenik meg." A maroniták méltán lehetnek büszkék arra, hogy a liturgiában az arám nyelvet, Jézus anyanyelvét használják. Ez nagyon megható. Pesten a Szent István-bazilikában első ízben mutattak be Jézus anyanyelvén a szentmisét - mondta Erdő Péter.

Béchara Raï bíboros ismertette, hogy jövőre Libanonban tartja összejövetelét a Signis. Prófétainak nevezte az eseményt. Erdő Péter bíboros kifejezte: reméli, hogy a magyar egyház is képviselteti magát. A delegáció még nincs kijelölve, de vélhetőleg hamarosan erre is sor kerül.

Az esztergom–budapesti érsek november 25-én délelőtt találkozott a római magyar közösséggel, és szentmisét mutatott be a Via Giulián lévő Szűz Mária-templomban. Az eseménnyel kapcsolatban a következőket nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak: „Tele volt a templom. Tudjuk, hogy nem egy óriási templomról van szó, de hát mégiscsak a magyar közösség nagy szeretettel gyűlik egybe itt, és nagyon különböző élethelyzetű emberek találkoznak: diákok, papok, világiak, akár a kulturális életnek vagy a diplomáciának a képviselői. Nagyon jó hangulatú összejövetelek ezek a határon túli magyarokkal, és azt hiszem Rómában majdnem minden nemzetnek van nemzeti temploma is. Nekünk ez nem nemzeti templomunk, de a szentmisére a lehetőséget megkapjuk. És aztán ezek a közösségek nagyon sok mindenben tudják egymás segíteni. Ilyen szempontból is fontos, hogy jelen legyünk Rómában, ne csak egyénileg, hanem mind magyarság, és mind magyar, katolikus közösség is” – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kép: archív felvétel