Rövid szenvedés után 2019. július 2-án éjjel fél 11-kor a szombathelyi kórházban P. Rostás Sándor visszaadta lelkét Teremtőjének.

Rendtestvérünk 1932-ben Szegeden született. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban kezdte meg. Misszionáriusi pályára először 17 évesen 1949-ben lépett, de ez csak 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig tarthatott, viszont a verbitákkal továbbra is személyes kapcsolatban maradt. A hittudományi főiskolát Szegeden végezte el, ami után, 1956-ban a szeged-csanádi egyházmegye papjává is szentelték. Mint káplán 1956-tól Battonyán, 1960-tól pedig Ásotthalmon működött. 1964–1968 között különböző szegedi plébániákon teljesített szolgálatot, majd 1969-től Dombegyházra, végül 1977-től Kistelekre helyezték plébánosnak.

Az 1984-es illegális verbita noviciátus egyik novíciusa ő volt. Így vágott bele másodszor a szerzetességbe, hogy 1988-ban örök fogadalmat tegyen. Ezután kérelmezhette 1992-ben, hogy misszióba mehessen, és kapott kiküldetést Dél-Amerikába az Iguacu vízesés környékére az ott élő guarani indiánok és fehér telepesek közé.

Négy év múlva tért haza, mikor is 1999-től a Pápai Missziós Művek magyarországi irányításával bízták meg, melynek már gyermekkorában is lelkes híve volt. Ezt a hivatalt 10 évig vezette, miközben 2001 és 2007 között a budatétényi missziósház rektori hivatalát is ellátta.

Ezen hivatalok után még vállalta, hogy kiköltözik vidékre, Ásotthalomra, ahol a helyi verbita plébánosnak, Kósa Ferenc atyának kisegít, 2010-ben, a Kőszegi missziósház rektora lett, mely feladatot 2013-ig látta el.

Mindössze néhány hét gyengélkedés után került kórházba, ahol csak egy hétig volt. Az operáció után már nem jött rendbe, és egy hét múlva átadta lelkét teremtőjének.

Az egykori argentínai misszionáriustól 2019. július 11-én, csütörtökön veszünk végső búcsút. A gyászmise 10.30-kor lesz a kőszegi Jézus Szíve plébánia-templomban, a temetés 11.30-kor a városi temetőben.

Adj Uram örök nyugodalmat neki!