JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD hírei

Életet - életért

Alfonz nyolc,Dezső tízéves volt.Sokat nélkülöztek,édesanyjukkal együtt,apjuk izsákossága miatt.Egyszer aztán Dezső odaállt a mámorát éppen kialudt apja elé:

-Apám,kérlek,válaszolj nekem: mi több számodra,én vagy az alkohol?

Az apa döbbenten nézett a gyerekre:

-Persze,hogy te,de mit akarsz ezzel mondani?

-Azt,hogy ha nem hagyod abba az ivást,megölsz mindnyájunkat!Hát nem látod,hogy mennyit sír szegény anyánk?Azt sem veszed észre,hogy mennyit nélkülözünk mindnyájan?

Apja nem válaszolt.Elbotorkált otthonról.A havas,csúszós úton tétován lépdelt.

A fűtetlen lakásban megfáztak a gyerekek.Alfonz ágynak esett.Dezső pedig már haldoklott.Anyjuk zokogva állt mellettük és kezét tördelte:

-Ó,Istenem!Honnan vegyünk pénzt tüzelőre és orvosságra?Jaj,jóságos Jézusom!...Apátok most is...zsebkendőjébe szorította arcát.A fiúk elfordultak.Dezső már csak suttogni tudott:

-Jézusom,elfogadom kezedből a halált,apám megmentéséért.

Anyja félájultan rogyott melléje.

Amikor apjuk hazaért,Dezső már mereven feküdt.Halott gyermeke láttán szörnyű önvád marcangolta lelkét.Még a könnyei is hullottak,amikor bekopogott a rendház ajtaján.

-Atyám...igen, bevallom: előbbrevaló volt számomra az ital,mint a gyermekem!Ó,Istenem!De,legalább a másik megmaradna,ha már Dezső fiam érettem ajánlotta fel az életét!

A pap megrendülten imádkozott a holt és az élő gyermekért,szüleikért is.

Az arrajárok naponta láthattak egy megtört férfit,amint lehajtott fejjel bandukolt a temetőbe.Fia halála óta egy korty ital se ment le a torkán,és imádkozni is megtanult.

Fel-fel nézett az égre,és azt suttogta:

-Ott jártad ki számomra,fiam,drága halott fiam,a megtérésemet...és azt is,hogy öcséd megmaradt nekünk.Áldott,jó fiam!...-zokogta.

Címkék: