Ajándékként kell elfogadnunk Isten országát, ahogyan a gyerekek is teszik, hangsúlyozta Erdő Péter az evangéliumra utalva, s hozzátette, hogy Isten szemében az a kedves, ha úgy hiszünk, szeretünk, bízunk és imádkozunk, mint a kicsinyek.

Boldog Meszlényi Zoltán életében az egyszerűség volt az, amiben Isten Országának gyermeki elfogadása megmutatkozott, mondta a főpásztor. Erdő Péter kiemelte, hogy a vértanú püspök nem tett nagy, ünnepélyes nyilatkozatokat; mindennapi tevékenysége volt a tanúbizonyság, az élete volt a fedezete hitének. Meszlényi korán árvaságra jutott és megtapasztalta az ezzel járó nehézségeket, ám nem dramatizálta saját sorsát, inkább egész életére vonatkozó tanúságot vont le abból – például segédpüspökként minden jövedelmét az esztergomi árvaház javára ajánlotta fel.

A püspök a kisebb és nagyobb dolgokban egyaránt csendes és jó gazdának bizonyult, erre jó példa az esztergomi bazilika háborúban megsérült kupolájának helyreállítása, amelyről – ha nem lenne szemmel látható – az iratok alapján nem is szerezhetnénk tudomást. Hasonlóképpen ezt mutatja az is, ahogyan az árvák sorsát egész életében szívén viselte, még 1944-ben is elment Svájcba, hogy adományt szerezzen számukra. (Később aztán fel is rótták ezt neki.)

Voltak mindig tökéletes emberek, akik sziklaszilárd módon harcoltak az egyház ügyéért – fogalmazott egy 1945-ös bérmáláson Meszlényi Zoltán püspök. Nem sokkal később nemcsak szavaival, hanem életével is tanúságot tett erről –mondta szentbeszédében Erdő Péter. A főpásztor szerint ma úgy hordozhatjuk igazán Meszlényi örökségét, ha készek vagyunk apró áldozatok vállalására és a mindennapi helyzetekben való helytállásra.
A szentmise záró áldása előtt a bíboros emlékeztetett rá, hogy Dél-Budán nemsokára elkészül a Boldog Meszlényi Zoltán nevét viselő templom. A liturgiát követően az egybegyűltek  Erdő Péter vezetésével kérték a boldog közbenjárását az ereklyéjét tartalmazó mellékoltárnál.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, ő lett az egyházmegye érseki helynöke. 1950. június 29-én késő délután hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.

Fotó: Tóth János
Video: BONUM TV

Magyar Kurír
(asz)