Holnap vasárnap! A Szent Család,
Jézus, Mária, József ünnepe
Az én Jézusom a Krisztus, akit szülei felvittek
a jeruzsálemi templomba, hogy a törvény szerint
bemutassák az Úrnak. Miután minden elvégeztek
visszamentek Názáretbe.
„A gyermek pedig növekedett és erősödött,
eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.”
(Lk 2, 40)
Akkor és ott, egy család állt az Úr Isten
és a jelenlevő nép előtt. Egy család! Amit a világ,
- valami féktelen dühvel szét akar rombolni.
Pedig a család gyümölcsöt termő,
eszményi és bölcs alkotás.
Az igaz, ha az ember kívülállóként szemléli a családot,
hogy vajon mi is annak a lényege, akkor úgy tűnik,
képtelen bármi jelentőset felfedezni benne.
A családnak az a feladata, hogy otthont teremtsen,
gondoskodjon mindarról, ami az élethez szükséges,
a gyermekeket, az új generációt pedig felnevelje.
Sajnos, ha a fiatalok végignézik szüleik életét,
abban oly sokszor nem látnak semmi lelkesítőt.
S könnyen fölmerül bennük a kérdés:
ezt, miért is kellene vállalnunk?
Pedig valójában nem nehéz észrevenni és magunkban
tudatosítani, hogy egy édesapa és édesanya számára
az egész élet a családban, a gyermekekben érheti el azt,
amit Isten oly bölcsen elgondolt rólunk.
Nézzük csak azt a teljes megújulást, amikor a szülő látja
gyermekét hivatást, pályát választani. Amikor azt látja,
hogy gyermeke társat választ, elkötelezi mellette életét,
és megalapít egy új családot.
Azután újra és újra az a csodálatos újjászületés,
amikor érkeznek az unokák, majd a dédunokák.
A család olyasvalamit nyújt, ami csak ott,
csak belülről tapasztalható meg.
És csak annak mutatja meg gazdagságát és szépségét,
aki elkötelezetten bele mer vágni a családalapítás
nagy kalandjába és kitartóan, - napról napra megéli azt.
Minden egyes szülő akkor tud igazán gyönyörködni
a gyermekeiben, ha belátja a bibliai bölcsességet:
nekik növekedni kell, - nekem, kisebbednem.
Az ember öregségében szinte összemegy, elfogy.
A betegség, a gyöngeség morzsolja.
De ez nem azt jelenti, hogy az élet bármit is elvesz tőle,
mert képes kárpótolni őt, - az unoka, a dédunoka!
A családban, - a szent családban, - így születik meg Jézus.
Így van jelen a bölcsesség növekedése.
Persze egy családban nem feltétlenül éli át mindezt, mindenki.
Az ideális és bölcs dolog az, ha amit az egyik átél,
abban a többiek is maradéktalanul részt vesznek.
Alapvetően a gyermek részt vesz a szülő teljes érzésvilágában.
Ebben az egymást kiegészítő és csodálatos tapasztalatok sorában
válik éretté, - amit már bátran nevezhetünk bölcsességnek!
Sőt boldogságnak! Olyannak, amiben Isten kedvét találhatja.

Válasz