A  Magyar Katolikus Családegyesület idén szent József alakját állította a családok ügyéért elkötelezett házaspárok, papok, szerzetesek találkozójának középpontjába. A háromnapos együttlét megnyitóján Bíró László püspök köszöntötte a résztvevőket.

Milyen példát mutat nekünk ma József? – tette fel a kérdést Bíró püspök. „A képzőművészeti ábrázolásokon gyakorta mellékszereplő, enervált öregúr, nyimnyám férfi. A názáreti történet azonban egészen más képet rajzol elénk. József ebben cselekvő férfi, aki felméri és megérti a veszélyt, megtalálja és véghezviszi a megoldást.  A éjszakában cselekszik, a sötétségben találja meg az utat, amire a gondviselés vezetésében bízva tudott lépni. Legyen József a példakép, aki megmutatja, meg kell őrizni a családot mindenféle Heródesektől” – figyelmeztetett a családreferens püspök.

Beer Miklós váci megyéspüspök köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a hit ajándéka megnyitja a szemünket, megmutatja, mi a küldetésünk. Isten szándéka tisztán és világosan megnyilvánul a teremtés művében, Isten egyértelműen a szeretet útján vezeti az emberiséget. A család ennek a szeretetnek egyik létforrása, és az a feladatunk, hogy a szeretetben megvalósuló család szép életpéldáját megmutassuk, hogy ez a szép élet nyújtson reménységet a kívülálló világnak, kinyilatkoztatva Isten szándékát.

Bőzsöny Ferenc és Mohai Gábor tolmácsolásában irodalmi alkotások elevenítették meg József alakját. Reményik Sándor és Rákos Sándor versei Józsefet szólaltatták meg, Béky Gellért és Csillik János művei alapján megpróbáltak teljes képet adni Józsefről. Az irodalmi összeállítás során József idézése dalban és zenében folytatódott; közös éneklés segített még átélhetőbbé tenni Szent József szerepét.

Lábady Tamás a magyar jogalkotás családvédelmi törekvéseivel foglalkozott. Részletesen ismertette a törvényi rendelkezéseket. Rámutatott, hogy az erkölcsileg széthulló Európában mennyire fontos, hogy az Alaptörvény kimondja: a család és a nemzet együttélésünk legfontosabb kereteit jelentik, melynek összetartó erői a hűség, a szeretet és a hit. Leszögezi a törvény, hogy a család az emberi társadalom forrása, alapító eseménye, mely megelőzi az államot is. Erkölcsi alapokon nyugvó közösség, melyet az államnak védenie kell, nem szabályoznia.  Szükség van azonban arra, hogy az Alaptörvénnyel összhangban szülessenek azok a törvények, amelyek egy-egy vonatkozpsban érintik a családot. Lábady Tamás rámutatott, a törvények sorsa a végrehajtáson múlik.  Alaptörvényünk olyan alapot ad, amire bátran hivatkozni lehet, de a keresztények felelőssége is, hogy ne maradjon írott malaszt – hangsúlyozta.

Farkas István piarista a család hitátadásban betöltött szerepéről beszélt. Személyes hangú előadásában gyerekkorát felidézve mondott el történeteket, melyek bemutatták a legfontosabb nevelési elveket. Hangsúlyozta: az az érték lesz irányadó majdan a gyerek életében, melyet a nevelődése során „csontjaiba égettek”.

Az oktatáspolitikusként is tevékenykedő piarista iskolaigazgató tájékoztatást nyújtott a 2013-ban esedékes erkölcstan tantárgy bevezetéséről. Bemutatta a tantárgy oktatásának feltételeit, és ráirányította a figyelmet az országszerte induló képzésekre. Hangsúlyozta, milyen lehetőséget jelent az erkölcstan bevonása az oktatási rendszerbe, de hatékonysága attól függ, milyen tartalommal tudjuk megtölteni. Bemutatott olyan problémákat, melyekkel az erkölcstan bevezetésével szembesülünk, így a plébániai hitoktatás veszélyeztetettségét. Mindezek ellenére értékelnünk kell – mutatott rá Farkas István –, hogy mindenki lép egyet előre.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír