Boscó szent János, a fiúk apostola, aki a legelesettebbeket gyűjtötte össze, hogy Istenhez vezesse őket. Nekünk is meg kell találnunk azt a feladatot, amelyre itt és most a leginkább szükség van.

1815 augusztus 15-én született Becchi-ben (Castelnuovo mellett) igen szegény családból. Chieriben tanult; 1841-ben Torinoban pappá szentelték. Boldog Cafasso János volt a lelkivezetője. Az ifjúsággal, különösen a szegénysorsú gyermekekkel foglalkozott, és számukra alapította a Szaléziak Társaságát 1868-ban. Élete vége felé már 60 intézet működött 1000 taggal és 130 ezer tanítvánnyal.
Élete munkássága volt az Úr parancsának betöltése:

Engedjétek hozzám a gyermekeket,
és ne küldjétek el őket,
mert ilyeneké az Isten Országa - mondja az Úr.

FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA

Testvéreim! Ha nem leszünk olyanok, mint a gyermekek, nem mehetünk be a mennyek Országába. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy gyermeki ártatlansággal állhassunk Urunk, Istenünk elé.

KYRIE-LITÁNIA

Jézus Krisztus, Aki követőidtől gyermeki lelkületet kívánsz:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki példát adtál az alázatosságra és szerénységre:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki azért jöttél, hogy keresd és megmentsd, ami elveszett:
Uram, irgalmazz!

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK

Kérjük, Testvéreim, az ifjúság kedvelőjét, Urunkat, Jézus Krisztust, hogy igazsága fényével és Szíve szeretetével vonzza Magához az ifjúságot.


   1. Adj, Urunk, új papi hivatásokat, akik Szíved szerint nevelik az ifjúságot.

   2. Add, Urunk, hogy akik a nevelés munkájában fáradoznak, életük példájával tanítsák a gyermekeket.

   3. Add, hogy a családi otthonok a hit és szeretet forrásai legyenek.

   4. Add, hogy a szentek példája eszményt adjon, és az ifjúság tüzes lelkülettel kövesse őket.

   5. Add, Urunk, hogy a ránk bízottakkal együtt eljuthassunk Országodba.


Urunk, Jézus Krisztus! Te úgy kívántad, hogy a gyermekeket Hozzád vezessük. Kérünk, add, hogy Bosco Szent János példájára és közbenjárására felelősséget és szánalmat érezzünk korunk fiatalságával szemben, és életünk példájával, szeretetünk áradásával elvezethessük őket az igazság ismeretére és az igazi keresztény életre Általad, Aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké.


Istenünk, ki Bosco Szent Jánost arra választottad, hogy atyja és tanítómestere legyen az ifjúságnak, kérünk, add, hogy a szeretet tüzétől lángra gyúlva mi is keressük a lelkeket, és csak Neked szolgáljunk!

Példája: Légy vídám, és ezt sugározd ki másra is! Az Isten is szeret minket!

A torinói egyházmegyében lévő Becchiben született 1815. augusztus 16-án. Szülei szegény földművesek voltak. Ifjú korában sok nehézséget kellett legyőznie, hogy pap lehessen. Már fiatal gyermekkorában apostolkodott: különböző cirkuszi mutatványokkal szórakoztatta társait, hogy azután imádságra és hittanra tanítsa őket. 1841-ben szentelték pappá. Pappászentelése után minden erejét a munkásifjúság nevelésére szentelte. Nevelői művészete abban állt, hogy karizmatikus lelke világosan felismerte korának lelki ínségét. Játék, ima és munka: ezek voltak nevelési eszközei. A köréje gyűlt papokból alapította meg Szalézi Szent Ferencről nevezett szerzetesrendjét (szaléziek). Az ifjúságot tanították mesterségre és keresztény életre. Torinóban halt meg, 1888. január 31-én.

Élete: 1815. augusztus 16-án született Castelnuovo közelében (Torinói egyházmegye), egy kicsiny falucskában, Becchiben. Már kisgyermekként csodálattal nézte a vándor komédiásokat, utánozta bűvészmutatványaikat és akrobata mutatványaikat. Tehetsége volt ezekhez, hamarosan már a templomtéren is bemutatkozott, sikerrel, falubelijeinek kedvenc mutatványosa lett.

Ő azonban többre vágyott: apostolkodni, embereket segíteni és szolgálni.

Nehéz ifjúkora volt, és egy véletlen találkozás segített rajta. Castelnuovó káplánja eltévedt az erdőben, és Giovanni vezette a városba. Útközben nagyon őszintén elbeszélgettek, ettől kezdve a káplán támogatta tanulmányait.

1841-ben pappá szentelték és ez után minden erejét az ifjúság nevelésére szentelte, jórészt szent lelkiatyja, Don Giuseppe Cafasso szavai és példája nyomán. Megalapította a Szalézi Szent Ferencről elnevezett szalézi rendet, illetve Mária, a Keresztények Segítője Leányainak Társaságát. Ezekben tanították az ifjúságot mesterségre és keresztény életre. Az isteni gondviselés iránti bizalma, és derüs lelkülete mindenkire átragadt. Írásaiban a vallást védelmezte.

Torinóban halt meg, 1888. január 31-én. Halálakor iskoláikban és otthonaikban már 130 000 fiú nevelkedett.