Boldog Ilona elfelejtett szent, akiről még szülővárosában, Veszprémben sem sokat tudnak, a legendák is csupán annyit őriztek meg róla, hogy a XIII. században élt előkelő származású szentéletű hölgy belépett a 1222-ben a Szent Katalin tiszteletére emelt domonkos apácakolostorba, s szerzetesi fogadalmat tett, majd a zárdának főnöknője lett, s Árpád-házi Szent Margitnak korai nevelője. Ő volt az első stigmatizált női szent, aki Krisztus sebeit hordozta testén.

Piotr Stefaniak történész, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja, akit távoli magyar gyökerei, s a lengyel-magyar barátság, népünk közös szentjeinek kutatása már évek óta Veszprémhez köt – több könyvet is írt IV. Béla lányairól –, ezúttal A titkos szentség című legújabb könyvét mutatta be, amely Boldog Ilonának állít emléket. A kötetet Rostetter Szilveszter veszprémi zeneszerző, orgonaművész fordította magyarra.

A szerző szerint Boldog Ilona annak a kulturális elitnek az első generációjához tartozott, amely a domonkosok rendjét felkarolta, s amelybe sokan léptek be a felsőbb társadalmi rétegek tagjai közül is. Kiemelte: különös pillanat a mostani, mert mióta a rend tagjai elmenekültek a török elől Veszprémből, azóta első alkalommal ünnepelhetnek most együtt a veszprémiekkel domonkos rendi nővérek is.

A könyvbemutató után ünnepélyesen fogadták a domonkos rendi apácának, Árpád-házi Szent Margitnak a tiszteletére épült veszprémi templomból érkező ereklyéjét.

A megnyitón Márfi Gyula érsek örömét fejezte ki, hogy ezennel felújíthatják kapcsolataikat a domonkosokkal.

Barna Ferenc Máté domonkos tartományfőnök is örömének adott hangot miatt, hogy több száz év után ismét Veszprémben lehetnek, ünnepelhetnek. Zágorhidi Czigány Balázs, a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetője szakmai megnyitójában elmondta: a kiállításon valójában két tárlat – lengyel és magyar tematikájú – kapcsolódik egybe. A lengyel részt Piotr Stefaniak és Piotr Jantos fotódokumentációi illusztrálják, benne lengyelországi domonkos kolostorok életébe pillanthat be a látogató. A magyar kiállítási egység a magyar kolostorok és Boldog Ilona életét villantja fel, különösképpen a szemlélődő életmódról nyújt képet.

Az ünnepség zárásaként átvitték a kiállítótérből a bazilikába Szent Margit ereklyéjét, majd Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét.

Toldi Éva/Magyar Kurír