II. János Pál pápa
a katolikus egyház vezetője
Eredeti neve	Karol Józef Wojtyła
Született	1920. május 18. Wadowice
Nemzetisége	lengyel
Megválasztása	1978. október 16.
Pontifikátusának vége	2005. április 2.
Meghalt	Róma, 2005. április 2. (84 évesen)
Előző pápa Következő pápa I. János Pál XVI. Benedek

Boldog II. János Pál pápa (latinul Ioannes Paulus PP. II; olaszul Giovanni Paolo II;

lengyelül Jan Paweł II; született: Karol Józef Wojtyła  kiejtése^✩; Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig.

II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában,^[1] 455 év óta az első nem olasz,^[2] és az összes addigi pápa között a legelső szláv.

Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus,^[3] valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létező” szocializmust és a kapitalizmust.^[4] Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.

Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté.^[5] Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.^[6]

II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa^[3] Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.

II. János Pálra emlékeznek Krakkóban

II. János Pál pápa számos erkölcsi kérdésben egyháza hagyományaihoz híven konzervatív álláspontot képviselt, ugyanakkor más területeken (főként a katolikus egyház addigi irányvonalához képest) liberálisabbnak számított.

A pápa az élethez való jog nevében felemelte szavát az abortusz, az eutanázia, a halálbüntetés és a fogamzásgátlás ellen.^[33] Ellenezte az azonos neműek házasságát.^[34]

Egyértelműen modern egyházfő volt abban a tekintetben, hogy kiválóan használta fel a tömegkommunikáció adta lehetőségeket és lelkipásztori útjait az evangelizáció céljaira, egyúttal igyekezett leépíteni a pápaság barokkos pompáját.^[4]

Az Egyház szociális tanításának megújítására ösztönözte mind a „létező” szocializmus válsága, mind az ipari társadalmak morális kiúttalansága. Azt hirdette, hogy keresztény erkölcsi alapokon meghaladható mind a „létező” szocializmus, mind a kapitalizmus. Mindezek alapján a szociális piacgazdaság és a többpártrendszerű demokrácia mellett állt ki.^[4]

2003-ban az iraki háború ellen is tiltakozott, egyik bíborosát elküldte George W. Bush elnökhöz, hogy próbálja jobb belátásra téríteni.^[35] Úgy tartotta, a konfliktust diplomáciai úton, az ENSZ irányításával kell megoldani,.^[36][37] Szorgalmazta, hogy az Európai Unió Alkotmányos Szerződésében említés történjen Európa keresztény örökségéről,^[38] de ezt nem sikerült elérnie (bár időközben az alkotmányos szerződés ratifikálási folyamata is megrekedt).

II. János Pál szobra Poznańban

Magyar katolikusok, többek között Tempfli József nagyváradi püspök sérelmezték, hogy 1999. május 7-9. közötti romániai látogatása csak Bukarestre korlátozódott, és nem látogatta meg az erdélyi magyarokat.^{[57][58][59][60]} Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ezt a körülményekkel magyarázta.^[61]

Vitákat váltott ki Habsburg–Lotaringiai-házból való IV. Károly osztrák császár, magyar és cseh király 2004-es boldoggá avatása is, főként az első világháborúban játszott szerepe miatt.^[62]

• Pápasága ideje alatt három ördögűzést hajtott végre.^[18]
• Róla nevezték el 1998-ban a krakkó-balicei repülőteret.^[64]
• Több helyen már életében szobrot emeltek neki.
• Máriapócsi hivatalos látogatásakor már másodszor írhatott a templom vendégkönyvbe: első bejegyzését diákkorában, hátizsákos turistaként tette.
• Egyik életrajzírója, André Fossard szerint azon kérdésére, hogy melyik lenne az az evangéliumi mondat, amelyet akkor választana, ha csak egyetlen mondatot hagyhatna örökül az utókornak, a pápa habozás nélkül azt válaszolta, hogy „az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8. fej. 32.)^[65]
• Róla nevezték el a Pécs - Pogányt összekötő utat, mivel 1991-ben a pogányi reptéren szállt le repülőgépével.
• Első magyarországi, egész alakos köztéri emlékművét 2008. március 29-én avatták fel Budapesten, a XVII. kerületi Rákoshegyen