Kezdődik
a tanév! Neked mint pedagógusnak hinned kell, hogy minden gyermek a
Teremtőnk drága ajándéka. Jelszónk: a mi Istenünk selejtet nem teremt!
Ez az élő hit ragyogjon ott az arcodon! Tudnod kell, hogy növendéked rád
emeli a tekintetét, olyannak ismeri világát, amilyennek szemed tükrében
látja önmagát! Bízzál a diákban, és bízzál magadban, lehetetlen
feladatot nem ad az Isten!
Egy gyermek mikor bekerül az otthonunkba, legtöbbször tele van
feszültséggel, félelemmel, haraggal. Ilyenkor a jó nevelő első dolga,
hogy a rábízott gyermek háborgó kis szívét megnyugtassa. Jó szóval,
meleg, habos fürdővel, finom vacsorával, fehér puha ággyal hamar célba
lehet érni. Lassan a gyerek megnyugszik, elkezd bizalommal mosolyogni, a
kérdésekre válaszolgatni!
A békés, meghitt környezetben szelleme elkezd
kíváncsian nézelődni, és mind a kis csiga csápjai, a gyermek tudata,
figyelme lassan megnyílik, ráirányul környezetére. Isten mardosó
éhségként helyezte belénk drága ajándékát - a kíváncsiságot, mely nélkül
földi létünk elposhad, ez a kibontakozás motorja, a pedagógus legfőbb
szövetségese!
A gyermek feláll és bátortalanul megtesz néhány lépést, majd egyre
nagyobb lendülettel kezdi felfedezni új környezetét.
Benéz a szobákba,
kihúzza a fiókokat, ismerkedik a barátságos, békés világgal. Ezt látva a
pedagógus nyugodt, biztos kézzel elkezdheti tanítani, nevelni a rá
bízott kis életet. Az első cél az, hogy a kis jövevény önállóan eltudja
látni önmagát, ütközés nélkül tudjon közlekedni a világában! Nagyon
fontos, hogy tudja bizalommal táplálni fejlődő testét, szellemét, hogy
felfedezze belső lelki világát, annak igényeit elkezdje tiszta
értékekkel gazdagítani.
A jó nevelő úgy oktat, nevel, mind a szakács,
egy svédasztalra szépen feltálalja azokat az értékeket, melyek a
gyermekek számára fontosak, figyel a külalakra, mert egy tananyagnál nem
elég, hogy igaz vagy hasznos, hanem az is lényeges, hogy kívánatos,
vonzó, a diák számára fogyasztható, feldolgozható legyen!
A gyerekek hihetetlenül hamar tanulnak! Csodálatos pedagógiai
türelemmel szemlélni a testi, szellemi, lelki növekedést,
kibontakozást, egy jó iskolában igazából minden nap egy új születés!
Ekkor még sem a gyermek, sem a pedagógus nem tudja, hogy a nagy Isten
milyen ajándékokat rejtett el a tanuló szívébe, értelmébe! Ennek
felfedezése a legcsodálatosabb, egy pedagógiai kaland, igazából ezért
érdemes tanárnak, nevelőnek menni!
A diák, de a tanár is aranyásó,
minden egyes találkozás alámerülés a tárnába, mely valahol magában rejti
a kincset melyért érdemes volt megszületni, világra jönnie a gyermeknek
és neked is, hisz általad születik a növendéked tehetségéből mindaz mi
mozgásban tartja, szebbé teszi a világot. Kíváncsian dolgoztok, tanítva
tanultok s a napok ahogyan peregnek mindketten reményben égtek!
Talán
ma lesz az a nap, melyen felcsillan a talentum, az a drága érték, melyet
a rád bízott életben rejtett el az Isten? A jó pedagógus észreveszi,
hogy a gyermek kószáló figyelme sokkal többet időzik a fizika, a
természet titkai között mind máshol, vagy talán dalolni, énekelni szeret
és ehhez csodálatos hangot is kapott ajándékba. Tovább kell menni az
iskola zegzugos útjain, nem kell kapkodni, csendesen térképezzétek fel,
mi van a növendékben? Lám játszva tanulja a nyelveket vagy talán inkább a
számok világában kószál játszi könnyedséggel? Lehet, hogy hatalmas
empátiával hajlik le a bomló virágokhoz, a tipegő kis állatokhoz, vagy
éppen a beteg társaihoz? Kis felvillanásai a mélyben rejlő kincseknek
elég ahhoz, hogy céltudatos munkába kezdjetek.
Te vagy az edző, s ha jól
dolgoztok, növendékedből mindkettőtök dicsőségére bajnok lesz! A
bajnoka mellett a tanáris ott áll a dobogón!
Sok sok értéket halmozhat fel Alkotónk a gyermekeinkbe! Minden
kincsnek kiaknázásához nem elég egy élet, de ez nem gond, mert örök
életre teremtett lények vagyunk, ezért a célok hierarchiájának
felállítására fordítsátok figyelmeteket.
A megismert, felfedezett
talentumok kibontakoztatásának sorrendjét el kell dönteni! Ide hatalmas
alázat kell, a cseperedő növendék legtisztább belső vágyai kell irányt
mutassanak. Isten nem rángat, nem akar erővel megtömni mind a ludat, Ö
szabadon szeret! Mennyei Atyánk azt akarja, hogy azt a lányt vedd el
akit legjobban szeretsz, aki mellett szárnyaid nőnek és úgy érzed, hogy
érte le tudod hozni az égről a csillagot. Egészen biztos, hogy a
hivatás, a mindennapi munkánk kiválasztásánál is Isten ugyan így vezet!
Szerelmed mellett is van küzdelem, de ez a munka örömteli együttlét!
A
megtalált hivatás végzése is verejtékes, de azt felvállalva örömmel
tölti el a fáradság testedet. Tudnod kell, hogy a benned lévő értékek
megszülése is vajúdással jár, de ez a szülés téged gazdagít, az általad
világra hozott szellemi, lelki, anyagi érték boldoggá tesz, gazdagságod
értelmet ad az iskoládnak, az eltelt évek munkájának!
Ez a tanév, nem robot, hanem hosszú tanulásnak szentelt éveid
megkoronázása! Gyöngyhalász vagy, s most drága kincsedért alámerülsz!
Céltudatosan keresd, hozd felszínre a te és a rád bízott gyermek életét
megváltoztató értékeket! Képes vagy rá! Merd vállalni az iskolát! Az
oktató, nevelő munkádtól szárnyat bontó fiatal magasba tör és diadalmas
erővel felemelkedik! Élete minden gyümölcse a tied is, hisz te is ástad a
kutat, melynek vize életet ad! Minden pohár víz, mit nagyra nőtt
gyermeked szeretettel másnak ad, azt az Úr neked is megfogja köszönni,
ebben biztos lehetsz!
Ezekkel a gondolatokkal kívánok egy nagyon boldog, eredményes
tanévet az otthonainkban felvett diákoknak, és az őket szeretettel
nevelő tanároknak, pedagógusoknak!
Sok szeretettel,
Csaba t.
2013 szeptember 12
Kommentáld!